Ebben a cikkben a Rókusdomb-et különböző nézőpontokból és multidiszciplináris megközelítéssel vizsgáljuk meg. A Rókusdomb olyan téma, amely a történelem során érdeklődést és vitát váltott ki, és hatása a társadalom különböző területeire terjed ki. Elemezzük a Rókusdomb különböző aspektusait olyan tanulmányokon és kutatásokon keresztül, amelyek a kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai szférára gyakorolt hatásával foglalkoztak. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Rókusdomb hogyan fejlődött az idők során, és hogyan marad ma is releváns. Ezzel a kimerítő elemzéssel reméljük, hogy rávilágítunk a Rókusdomb fontosságára és összetettségére, kritikai és gazdagító elmélkedésre hívva ezzel a témával.
Rókusdomb | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Település | Pécs |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Távolság a központtól | 1,4 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Rókusdomb témájú médiaállományokat. |
Rókusdomb Pécs egyik központi városrésze a Mecsek déli oldalában. Itt található Idrisz Baba türbéje, a török építészet magyarországi jelentős emléke, nem messze a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Műszaki és Informatikai Karának (MIK) épületeitől. Ez a domb volt korábban a pécsi sörmajális egyik legfontosabb helyszíne. A domb lábánál található a Pécsi Sörfőzde.
A török uralom után a dombon található türbe a jezsuiták birtokába került, akik azt kápolnává alakították át és a pestis ellen oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. Ennek emlékét őrzi a „Rókus-domb” elnevezés.[1] Szent Rókusnak két szobra van Pécsett: az Orsolya utca 9. számú házon és a Szentháromság-szobor alépítményén.[2]
A török kori sírhely, Idrisz Baba türbéje a magyarországi török építészet jelentős emléke, csupán a budai Gül Baba sírja ismert még ezen kívül. Mindkettő a muszlimok zarándokhelye. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is. A türbe berendezését, a síremléket, a hímzett takarót, az imaszőnyeget a Török Köztársaság kormánya adományozta. A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlija Cselebi török utazó „igazhitű orvosnak” nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt.