Szigeti külváros
| Szigeti külváros | |
.svg) | |
| Szigeti külváros Pécs térképén | |
| Közigazgatás | |
| Település | Pécs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti külváros témájú médiaállományokat. | |
A Szigeti külváros – nevével ellentétben – Pécs egyik belső városrésze, mely az egykori Szigeti-kaputól a Makárig terjed.
.jpg)
Kilátás a Mecsekoldalra az 1976-2016 között állt Pécsi magasházról
Története
Már a 14. században létezett egy félsoros kis utcácska a Szigeti-kapu közelében, a várárok mentén. A török hódoltság után 1687-ben összeírás készült Pécs házairól, telkeiről. Ebben a várfalon kívüli utcák neve nem szerepel. Valószínűleg azért, mert az összeírók a romos, égett házakra ügyet sem vetettek, hiszen a szegényes kis viskók nem képviselhettek nagyobb értéket. A várfalon kívüli utcák létezése mégis bizonyos, hiszen 1554-ben is voltak olyan utcák, amelyek a külvárosokhoz tartoztak, mint például a Kőhíd utca vagy a Fazekas utca.
A városrész fejlődése a 18. század elején felgyorsult. 1787-ben – hogy a belvárosból könnyebben elérhető legyen – a város kisajátította a Barbakánhoz közel eső területet. Emiatt áttörték a városfalat, amelyet követően a Szigeti külváros területe egyre nőtt. 1713 és 1723 között már nyolc utca tartozott a városrészhez.
A 18. század elején jobbára fuvarosok, föld- és szőlőművelők laktak ezen a területen, amely a 19. és 20. században nyugati és déli irányban bővült jelentősen.
A városrészen épült a Zrínyi Miklós Hadapródiskola, melyet 1897-ben kezdtek építeni, és amelyet 1956-ban kapott meg a Pécsi Orvostudományi Egyetem.
A városrészben állt a hírhedt Magasház, amely az 1989-es kiürítésétől a 2016-os lebontásáig Közép-Európa legmagasabb lakatlan épülete volt.
Határai, közlekedése
Északon az Ifjúság útja, az Alkotmány és a Kodály Zoltán utca, keleten a Klimó György utca, az Alkotmány utca, a Kórház tér, a Rákóczi út és a Szabadság utca, délen a 6-os főút (József Attila és Athinay utca), nyugaton a Tüzér és a Kürt utca határolja.
A városrészt átszelő Szigeti úton közlekedő járatok kapcsolatot teremtenek Uránvárossal (2, 2A, 27), Meszessel (2), a Budai külvárossal (27), Kertvárossal és Megyerrel (55, 55Y) is, a városrész keleti határán közlekedő járatok (34, 35, 36, 36, 37) a Mecsekoldal városrészeivel is.
Hivatkozások
- ↑ Györffy, Árpád-kor 1987. 361. p.
- ↑ Pesti János: Pécs Történetéből 8. Font Márta és Vargha Dezső (szerk.) Pécs, 2001. 33-36. p.
- ↑
Külső hivatkozások
| Pécs városrészei | ||
|---|---|---|
| Belső városrészek | Belváros · Budai városrész · Diós · Havihegy · Ispitaalja · Piricsizma · Siklósi külváros · Szigeti külváros · Tettye* |  |
| Mecsekoldal | Bálics · Csoronika · Deindol · Donátus · Gyükés · Makár · Mecsekoldal · Patacs · Rácváros · Rigóder · Rókusdomb · Szentkút · Szentmiklós · Szkókó · Ürög · Zsebedomb | |
| Meszes-Pécsbánya | Mecsekszabolcs · Meszesi lakóövezet · Meszesi lakótelep · Pécsbánya | |
| Délkelet-Pécs | Balokány · Basamalom · Gyárváros · Tüskésrét · Újhegy | |
| Dél-Pécs | Árpádváros · Északmegyer · Füzes · Kertváros · Málom · Megyer · Nagyárpád · Postavölgy | |
| Csatolt falvak | Hird · Somogy · Vasas | |
| Uránváros | Kovácstelep · Uránváros | |
| Nyugati ipari terület | Bolgárkert · Fogadó | |
| *bár történelmi vonatkozásában és a lakosság szóhasználatában is városrész, de mivel az önkormányzat szóhasználata nem egységes, így vitatott, hogy jogi értelemben is városrész-e | ||