IV. Murád oszmán szultán

Ez a cikk a IV. Murád oszmán szultán témával foglalkozik, amely az évek során érdeklődés és tanulmányozás tárgya volt. A IV. Murád oszmán szultán egy olyan fogalom, amely a mindennapi élet különböző területeire hatással volt, a politikától a technológiáig, a kultúráig és általában a társadalomig. A történelem során a IV. Murád oszmán szultán kritikus szerepet játszott felfogásunk és döntéshozatalunk alakításában. Ez a cikk egy részletes elemzésen keresztül kívánja feltárni a IV. Murád oszmán szultán különböző oldalait és hatását a mai világban, ezáltal szélesebb és teljesebb képet adva erről a nagyon releváns témáról.

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2017 februárjából)
IV. Murád
Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1623. szeptember 10. – 1640. február 9.
ElődjeI. Musztafa
UtódjaIbrahim
Kalifa
Uralkodási ideje
1623. szeptember 10. – 1640. február 9.
ElődjeI. Musztafa
UtódjaIbrahim
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1612. július 26.
Isztambul
Elhunyt1640. február 9. (27 évesen)
Isztambul
NyughelyeIsztambul
ÉdesapjaI. Ahmed
ÉdesanyjaKöszem szultána
Testvére(i)
HázastársaAyşe Haseki szultána
Gyermekei
IV. Murád aláírása
IV. Murád aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Murád témájú médiaállományokat.

IV. Murád (Isztambul, 1612. június 26. – Isztambul, 1640. február 9.[1]) oszmán szultán és kalifa 1623 és 1640 között. Egy, az anyja, Köszem szultána által szervezett puccs ültette trónra tizenegy éves korában. Húszéves koráig anyja kormányzóként irányította helyette a birodalmat. Apjával, I. Ahmeddel együtt az utolsó harcos szultánok közé tartozott.

Élete

Uralkodása előtt

Murád I. Ahmed szultán és Köszem szultána ötödik gyermekeként született 1612. július 26-án a Topkapı palotában.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Trónra lépése

Murád herceg államcsíny eredményeként került a trónra 1623-ban. Ezt anyja, Köszem szultána szervezte I. Musztafa szultán és Halime szultána ellen. Murád tehetséges és tanult ember volt, de több elődéhez hasonlóan hamarosan ő is az érzékiség, az iszákosság és zsarnoki szeszélyek rabjává vált.[1] A kormányzást egyre inkább anyjára és Ali nagyvezírre bízta — utóbbi Magyarországgal szemben ellenséges politikát folytatott.[1]

Perzsiai hadjárata

Hamarosan háborúba keveredett Perzsiával.[1] Vezírei segítségével sikerült visszafoglalni a Szafavidáktól Erivant, Tebrizt és Bagdadot[1] (1638). Murád személyesen vezette a hadsereget Mezopotámiába, és kitűnt katonai ügyességével.

Más hadjáratai

A Velencei Köztársasággal és a kozákokkal is háborúzott.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Egyeduralma

1632-ben átvette a birodalom irányítását anyjától, Köszem szultána azonban továbbra is nagy hatással volt fia döntéseire.

Amíg vezírei hadakoztak, ő maga jórészt a hárem falai között töltötte napjait – vagy személyesen hajtotta végre a kivégzéseket.[1] 1632 és 1637 között, egyes források alapján, több mint 25 000 embert végeztek ki parancsára, mivel a janicsárok (1631-ben), a szpáhik és mások is föllázadtak uralma ellen.[1] A legnagyobb vérfürdőt az anatóliai lázadás leverése után rendelte el mintegy 20 000 kivégzéssel. 1638-ban Bagdadban is óriási mészárlást rendelt el.

1640-ben Murád döntő lépésre szánta el magát: megszabadult a család befolyásától. Ezt azzal mutatta ki, hogy lefejeztette a nagyvezírt és átvette a főhatalmat. Megpróbálta felszámolni az elharapózott korrupciót. Rendeletet adott ki többek között az oktalan költekezés ellen is (például szigorította az alkohol és dohány használatát). 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet, majd nem sokkal később két másik öccsét is.

Tiltotta a kávé fogyasztását.[2]

Halála

Akárcsak apja, 27 éves korában, 1640. február 9-én halt meg, májzsugorban. Halálos ágyán megparancsolta, hogy végezzék ki utolsó öccsét, Ibrahimot, az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját is, de ezt a parancsot nem hajtották végre, így Ibrahim követhette a trónon.

Családja

Felesége

Ágyasa

  • Szanávber asszony (1628-ban lett Murád ágyasa)

Gyermekei
Evlija Cselebi világhírű török utazó szerint IV. Murádnak 32 gyermeke született. Ezt nem támasztja alá semmi, ugyanis csak 10 gyermek neve maradt fenn. Ők a következők:

  • Szulejmán herceg
  • Ahmed herceg
  • Mehmed herceg
  • Aladdin herceg
  • Száfije szultána
  • Gecher szultána
  • Iszmihán Kaja szultána
  • Rukije szultána
  • Ajse Bedia szultána
  • Hafsza szultána

Emlékezete

IV. Murád szultán számtalan művészeti ágban jelent meg az elmúlt 4 évszázad alatt.

A populáris kultúrában

A 2015 őszén indult A szultána című török televíziós sorozat első évadában Cagan Efe Ak alakítja, a sorozat második évadában, mely az uralkodását kíséri végig, Metin Akdülger alakítja Murád szultánt.

Galéria

  • Korabeli miniatúra
    Korabeli miniatúra
  • Korabeli miniatúra
    Korabeli miniatúra
  • Későkori festmény
    Későkori festmény
  • Korabeli miniatúra
    Korabeli miniatúra
  • 1670-es évekbeli ábrázolás
    1670-es évekbeli ábrázolás
  • Korabeli miniatúra
    Korabeli miniatúra

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g Murad (II.). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  2. ↑ Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején

Források


Elődje:
I. Musztafa 		Utódja:
Ibrahim
Elődje:
I. Musztafa 		Utódja:
Ibrahim