Abdul-Aziz oszmán szultán

Ebben a cikkben a Abdul-Aziz oszmán szultán kérdésével foglalkozunk, amely mára nagyon aktuálissá vált. A Abdul-Aziz oszmán szultán olyan téma, amely különböző szektorok érdeklődését keltette fel hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Az évek során a Abdul-Aziz oszmán szultán olyan tanulmányok és kutatások tárgya volt, amelyek meglepő eredményeket hoztak. Ebben az értelemben helyénvaló megvizsgálni a Abdul-Aziz oszmán szultán-et körülvevő különböző szempontokat, valamint annak implikációit és következményeit. Multidiszciplináris megközelítésből megvizsgáljuk a Abdul-Aziz oszmán szultán által kínált különböző szempontokat, azzal a céllal, hogy elmélyítsük a megértésünket, és átfogó képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Az „Abdul-Aziz” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Abdul-Aziz szaúdi király.
Abdul-Aziz
Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1861. június 25. – 1876. május 30.
ElődjeI. Abdul-Medzsid
UtódjaV. Murád
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1830. február 9.
Isztambul
Elhunyt1876. június 4. (46 évesen)
Isztambul
NyughelyeMausoleum of Mahmud II
ÉdesapjaII. Mahmud
ÉdesanyjaPertevniyal szultána
Testvére(i)
Házastársa
  • Hayranıdil Kadın
  • Neşerek Kadın
  • Dürrinev Kadın
  • Edadil Kadın
  • Gevheri Kadın
Gyermekei
  • II. Abdul-Medzsid oszmán kalifa
  • Esma Sultan
  • Fatma Saliha Sultan
  • Nazime Sultan
  • Emine Sultan
  • Şehzade Yusuf Izzeddin
  • Şehzade Mehmed Şevket
  • Sehzade Mehmed Seyfeddin
Abdul-Aziz aláírása
Abdul-Aziz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Abdul-Aziz témájú médiaállományokat.

Abdul-Aziz (Isztambul, 1830. február 9. – Isztambul, 1876. június 4.) oszmán szultán 1861-től 1876-os trónfosztásáig.

Élete

Ifjúkora

Abdul-Aziz 1830. február 9-én született II. Mahmud fiaként (és I. Abdul-Medzsid testvéreként).

Trónralépte

Bátyja halála után, 1861-ben lépett trónra. A régi szokás ellenére nem ölette meg elődjének fiait, és abban is szakított az oszmán hagyománnyal, hogy azoknál sokkal fiatalabb fiát, Izzeddint szánta utódjául.[1]

Uralkodóként nem igazolta a belé helyezett várakozásokat.[1] Tanácsában és palotájában élesen szembenállottak egymással az ó-török és a nyugathoz hajló új-török párt; kormánya pedig angol, majd orosz befolyás alá került – anélkül, hogy a szultán iránytani bírta volna a politikát.[1] Nem nagyon avatkozott be a kormányzás dolgaiba, egyedüli elfoglaltsága az volt, hogy az államot egyre nagyobb adósságokba verte, ami végül is hihetetlenül nagy inflációhoz vezetett.

Az állam helyzete

1867-es Párizsba utazása nem a reformok kezdetét jelezte – mint remélték –, hanem a szultán tékozlási hajlamának erősödése még jobban elősegítette az állam pénzügyi helyzetének romlását.[1] Emellett sem a közigazgatás, sem a keresztények és a muszlimok között való viszony nem javult.[1] Az állam pedig egy idő után már nem bírta fizetni adósságainak kamatait és a helyzet egyre veszedelmesebb lett, mivel még a – z Abdul-Aziz által jelentős támogatásban részesített – hadsereg és tengerészet terén is csak külső eredmények mutatkoztak.[1]

Az 1868-as krétai, majd az 1875-ös boszniai és hercegovinai lázadás világosan mutatta a birodalom gyöngeségét.[1] Mindenütt anarchia volt, a szultán pedig egészen Ignatyevnek, az orosz követnek befolyása alá került.[1]

Trónfosztása

A török hazafias párt csak a szultán bukásában látta a helyzet megoldását, és miután a szofták felkelése 1876. május 11-én új kormány kinevezésére bírta Azizt, maguk a kormány fejei kényszerítették lemondásra a szultánt május 30-án.[1] A birodalom élére unokaöccsét, Murádot kiáltották ki utódjául.[1]

Halála

A szerencsétlen Abdul-Aziz néhány nap múlva, június 4-én – mint akkor állították – maga vetett véget életének:[1] felvágta az ereit.[2] Öt évvel később Midhát és Nuri pasákat a volt szultánon elkövetett gyilkosság vádjával halálra ítélték, de kivégzés helyett csak száműzték őket Arábiába.[1]

Halálakor Abdul-Aziz 46 éves volt.

Családja

Nyolc gyermeke volt:

  1. Juszuf Izz-ed-din herceg (szül. 1857)
  2. Saliha hercegnő, Iszmail Pasa felesége
  3. Nazime hercegnő, Khalid Pasa felesége
  4. II. Abdul-Medzsid herceg (1868. május 29.–1944. augusztus 23.)
  5. Emine hercegnő, Mohamed Bey felesége
  6. Eszma hercegnő, Mehmed Bey felesége
  7. Shefket herceg (1872–1899)
  8. Seyfeddin herceg

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f g h i j k l Abd ul Aziz. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  2. ↑ Török birodalom. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  


Elődje:
I. Abdul-Medzsid 		Utódja:
V. Murád
Elődje:
I. Abdul-Medzsid 		Utódja:
V. Murád