Iž
Napjainkra a Iž minden korosztály és szakma általános érdeklődési köre lett. A fiatal diákoktól a különböző iparágak szakembereiig a Iž világszerte felkeltette a tömegek figyelmét. A kulturális és földrajzi határokon túlmutató befolyással a Iž releváns és jelentős témának bizonyult a modern társadalomban. Mivel a Iž-ről folytatott beszélgetés folyamatosan növekszik, fontos, hogy feltárjuk annak különböző aspektusait és következményeit a különböző tanulmányi és gyakorlati területeken. Ebben a cikkben elmélyülünk a Iž világában, és megvizsgáljuk a mindennapi életre, a populáris kultúrára és a globális fejlődésre gyakorolt hatását.
| Iž | |
 | |
| Iž műholdképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Adriai-tenger |
| Terület | 16,51 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 168 m |
| Legmagasabb pont | Korinjak (168 m) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Elhelyezkedése | |
 Iž
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 44° 02′ 45″, k. h. 15° 06′ 00″44.045833°N 15.100000°EKoordináták: é. sz. 44° 02′ 45″, k. h. 15° 06′ 00″44.045833°N 15.100000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iž témájú médiaállományokat. | |
Iž (olaszul: Eso) egy sziget az Adriai-tengerben, a Zárai szigetvilágban Zárától 12 km-re északnyugatra.
Fekvése
Iž szigete Dugi Otok és Ugljan között fekszik, melyektől a Srednji-csatorna, illetve az Iži-csatorna választja el. A sziget területe 16,51 km², lakossága 2011-ben 549 volt. A sziget az ún. dinári irányban (északnyugat-délkelet) fekszik, hosszúsága 12,3 km, legnagyobb szélessége 2,6 km. Legmagasabb pontja a Korinjak, mely 168 méterrel magasodik a tengerszint fölé. Partvonalának teljes hossza 35,2 km. Iž szigetét számos kis szigetecske (Beli, Fulija, Glurović, Knežak, Kudica, Mali, Mrtovnjak, Rutnjak, Sridnji, Temešnjak) veszi körül. Területének mintegy 60%-át erdő borítja. Az éghajlat mediterrán, az átlaghőmérséklet 15 °C.
Közlekedés
A szigetet kompjárat köti össze Zárával és a környező szigetekkel.
Története
A sziget az őskortól kezdve lakott volt. Az illírek erődített települést létesítettek rajta, de a rómaiak idejében is lakott volt. Bíborbanszületett Konstantin a 10. században „Ez”-nek hívja. A középkorban, de később is zárai nemesek és polgárok tulajdonában volt. A Szent Péter plébániatemplom Veli Ižen található, a 14. század óta említik, de nem maradt fenn eredeti formájában. Fennmaradt a zárai Canagietti család kastélya, mely eredetileg román stílusban épült, a Fanfogna család kastélyát pedig iskolává alakították a 19. században. A kikötő felett, Mali Iž falu egy magasabb pontján található egy koraromán stílusú (11. századi) templom. A templom kör alakú volt, félköríves apszissal, később téglalap alakú hajót építettek hozzá. Nem messze tőle erődített udvarház áll. Iž közelében 1604-ben tengeri csata volt az uszkók kalózok és a velencei hadihajók között.
Gazdaság
A lakosság a 15. századtól tengerészettel, hajózással foglalkozott, mellette halászatból és mezőgazdaságból élt. A fő termények az olajbogyó, a szőlő, a füge, a szentjánoskenyér, a narancs és a citrom. Egyre jelentősebb a turizmus. A sziget tengeri kikötője Veli Ižen található.
Kultúra
Veli Iž óvárosa fennmaradt, a város központjában pedig a felújított Szent Péter és Pál templom található. A Veli Iž néprajzi gyűjteménye számos tárgyat őriz az iži fazekasság eredeti eszközeiből.
Híres a hagyományos iži fesztivál (július 29.). A helyiek ekkor népviseletbe öltöznek, régi szigeti táncokat és dalokat adnak elő, és helyi ételeket készítenek. Az ünnepség fénypontja a "Iž királyának" megválasztása egyéves időtartamra.
Mali Iž az Iž-sziget délkeleti partján található, és három festői részből (Mućel, Makovac és Porovac) áll, melyek három dombon helyezkednek el, amelyek lábánál két öböl (Knež és Komoševa) található.
Források
Hrvatska enciklopedija – Iž (horvátul)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Iž című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
