A mai világban a Huhn András nagyon érdekes és fontos témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Huhn András továbbra is vitákat és vitákat generáló téma. Ebben a cikkben a Huhn András-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől a mai hatásig. Feltárjuk az évek során kialakult fejlődését, különféle értelmezéseit és a jelenkori világban betöltött szerepét. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt az izgalmas és érdekfeszítő témát.
Huhn András | |
Született | 1947. január 26. Szeged |
Elhunyt | 1985. június 6. (38 évesen) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | matematikus, egyetemi oktató |
Iskolái |
|
Halál oka | közúti baleset |
Sírhelye | Szeged Belvárosi temető (X-9-710)[1] |
Huhn András (Szeged, 1947. január 26. – 1985. június 6.) magyar matematikus, egyetemi docens.
Tanulmányait Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen végezte. 1972-ben a JATE MTA Matematikai Logikai és Automataelméleti Kutatócsoportja tagjaként tett doktori szigorlatot. Szakmai munkáját 1973-1985 között az egyetem tanszékén folytatta. 1973-ban sub auspiciis doktor, 1975-ben kandidátus, 1977-ben docens. 1978-1979-et a Manitoba Egyetemen (Kanada) töltötte. 1985-ben Humboldt Ösztöndíjat kapott és Darmstadtba ment. Kutatási területe a hálóelmélet. Egy Szeged–Budapest közötti vasúti baleset áldozata lett.
Szerkesztőbizottsági tagja volt az Acta Scientiarum Mathematicarum Szeged és az Algebra Universalis nemzetközi folyóiratoknak.