Darmstadt

 A településen világörökségi helyszín található 
Darmstadt
Darmstadt címere
Darmstadt címere
Darmstadt zászlaja
Darmstadt zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományHessen
KerületDarmstadt kormányzati kerület
JárásDarmstadt Government Region (1945–)
Alapítás éve1196
PolgármesterHanno Benz (SPD)
Irányítószám64283–64297
Körzethívószám
  • 06151
  • 06150
  • 06159
RendszámDA
TestvérvárosokLista
Népesség
Teljes népesség162 243 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség1139 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság144 m
Terület122,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′49.866666666667, 8.6549.866667°N 8.650000°EKoordináták: é. sz. 49° 52′, k. h. 8° 39′49.866666666667, 8.6549.866667°N 8.650000°E
Darmstadt (Hessen) Darmstadt Darmstadt Pozíció Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Darmstadt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Darmstadt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Darmstadt város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén. Hessen negyedik legnépesebb városa Frankfurt am Main, Wiesbaden és Kassel után. Jelentőségét jól illusztrálja a hesseni belügyminisztérium által 1997-ben adományozott "tudomány városa" (Wissenschaftsstadt) kitüntetés, amit elsősorban az 1877-ben alapított műszaki egyetemének (Technische Universität), három főiskolájának, illetve számos kutatóintézetének köszönhet. A város felsőoktatási intézményei összesen több mint 30 000 hallgatót számlálnak.

Fekvése

Hessen szövetségi tartomány déli részén található város. A legközelebbi nagyvárosok: kb. 30 km-re északra Frankfurt am Main és kb. 45 km-re délre Mannheim.

Városrészei

  • Arheilgen
  • Bessungen
  • Eberstadt
  • Kranichstein
  • Mitte
  • Nord
  • Ost
  • West
  • Wixhausen
  • Europaviertel
  • Johannesviertel
  • Martinsviertel
Városrészei

Története

Darmstadt 1661-ben

A vidéket már Kr. e. 2000-ben is lakták. Az egykori római utak mentén épült várost 8. vagy a 9. században alapították a frankok. A 11. században a Sigebodo grófok tulajdona lett. 1002-ben a Wormsi püspök itt székelt. 1330. július 30-án Bajor Lajos gróf városi jogokat adományozott a településnek. Ekkoriban kezdték el építeni a városfalat. A 14. és a 15. században a Katzenelnbogen grófok felépítik ismét a várat. A 15. század közepén rezidenciájukat is itt építették ki. 1479-ben kihalt a Katzenelnbogen család, és a város III. Henrik hesseni tartománygróf tulajdonába került. 1567-ben meghalt I. Fülöp tartománygróf, aki felosztotta Hessent négy fia között. 1567-től I. György - Fülöp hesseni gróf fia - Darmstadtban rendezte be rezidenciáját, a kastélyban francia mintáraazdag udvart tartottak. Az 1580-as években többször felüti a fejét a pestis. A város V. Lajos alatt tovább fejlődött. A harmincéves háborút azonban Darmstadt is megszenvedte: 1630-ban a svédek bevették a várost, és csak 1649-ben távoztak. 1693-ban a franciák lerombolják a várost, ám Ernő Lajos újjáépíttette az elővárost 1695-ben. 1790-ben X. Lajos vallásszabadságot hirdetett. 1806-ban Napóleon X. Lajost nagyherceggé nevezte ki, aki önigazgatási jogot adott a városnak.1815-ben Darmstadt a Hesseni Nagyhercegség része lett. 1870-ben a megalakuló Német Birodalom része lett.

Darmstadtban találkozott egymással Goethe, Wieland és Herder valamint a Sturm und Drang irányzatának több más képviselője is. A világhírú költők alkotta baráti kör kialakulásában Karoline (Henriette Cristiane) von Hessen grófnő személye nagy szerepet játszott, aki (miközben férje katonáskodott) maga köré gyűjtötte e szellemi nagyságokat. Herrengartenben levő sírjának felirata is erre emlékeztet.

Művészet

Az 1900-as évek eleje körül Ernst Ludwig nagyherceg művészkolóniát alapított a máig híres Mathildenhöhén, ahova neves külföldi mestereket is meghívott: festők, képzőművészek érkeztek a városba,bemutatva műveiket, s közben az itteni környezet is újabb művek készítésére ihlette őket. Ez a hagyomány máig fennmaradt, a Rosenhöhén máig működik egy művészkolónia, amelynek talán a város különleges atmoszféráját köszönheti, s amelyet a második világháború sem tudott teljesen megszüntetni.

2021 óta Mathildenhöhe a világörökség része.

Látnivalók

Galéria

Közúti közlekedés

A várost érinti az A5-ös autópálya .

Vasúti közlekedés

Média

Az 50-es, 60-as években megindult a televízióadás.

Aktuális újságok:

A városban működik a Radio Darmstadt.

Itt születtek, itt éltek

Testvérvárosai

Darmstadt testvérvárosai

Jegyzetek

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Mathildenhöhe Darmstadt. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)

További információk