A mai világban a Hrsovo nagyon fontos és vita tárgyává vált. A Hrsovo jelentősége a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken túlmutat, ellentmondásos véleményeket generált és végtelen vitákat váltott ki. A Hrsovo átfogó megértésének és kezelésének fontossága alapvető, mivel következményei nemcsak egyéni szinten, hanem kollektív szinten is kihatnak. Ebben a cikkben a Hrsovo különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezzük jelentését, következményeit, és azt, hogy miként formálta jelenlegi társadalmunkat.
Hrsovo | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Kapronca-Kőrös |
Község | Sveti Ivan Žabno |
Jogállás | falu |
Polgármester | Vladimir Oguman |
Irányítószám | 48213 |
Körzethívószám | (+385) 048 |
Népesség | |
Teljes népesség | 219 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 53,89 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 124 m |
Terület | 4,75 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Hrsovo falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Sveti Ivan Žabnóhoz tartozik.
Kőröstől 15 km-re, községközpontjától 7 km-re délkeletre fekszik.
A települést 1326-ban még "Herzona" néven említik először. A határában elterülő erdő területén egykor nemesi kúria állt. Az 1495 és 1520 közötti adóösszeírások szerint a falu hét portáig adózott. Birtokosai közül a Tompa családot már 1463-ban említik Egy 1628-as oklevél szerint a Tompa család birtokán ekkora már szerbek telepedtek le. A dokumentum a települést "Horzowa" néven említi. Egy részét a 16. században Kerecsényi Pál vásárolta meg.
1857-ben 148, 1910-ben 254 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 256 lakosa volt.
Ranko Pavleš: Srednjovjekovna topografija Cirkvene, Žabna i njihove okolice. Koprivnica, 2009.