Répás (Horvátország)
A mai világban a Répás (Horvátország) aktuális és fontos témává vált, amely sok ember figyelmét felkelti. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a kultúrára gyakorolt hatása, akár a tudományos területen betöltött jelentősége miatt, a Répás (Horvátország) sokak érdeklődését felkeltette. Az évek során a Répás (Horvátország) jelentős szerepet játszott különböző területeken, és jelenléte továbbra is releváns a mai világban. Ebben a cikkben a Répás (Horvátország)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, megvizsgálva annak fontosságát, hatását és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
| Répás (Repaš) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Molve |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Stjepan Fosić |
| Irányítószám | 48327 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 354 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 45,03 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Terület | 11,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 09′, k. h. 17° 04′46.150000°N 17.066667°EKoordináták: é. sz. 46° 09′, k. h. 17° 04′46.150000°N 17.066667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Répás témájú médiaállományokat. | |
Répás (horvátul: Repaš) falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Molnához tartozik.
Fekvése
Kaproncától 20 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re keletre a Dráva bal partján fekszik.
Története
A település a 19. század második felében népesült be. 1890-ben 696, 1910-ben 1141 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Szentgyörgyi járásához tartozott. A templom építésének ötletét Stjepan Kovačić molvei plébános vetette fel. A templomépítő egyházközségi bizottság 1927-ben alakult meg Kazimir Marinčić tanító vezetésével. A terveket 1930-ban dr. Hinko Campa építészmérnök készítette el. Az alapkövet 1934. augusztus 12-én áldotta meg dr. Juraj Magjerac a római Szent Jeromos horvát pápai kollégium rektora. A munkálatok viszont csak 1936. augusztus 1-jén kezdődtek el. Az újtemplom harangtornyára már a következő évben 1937-ben felkerült a kereszt, 1940-ben pedig Valdemar Slavik már a belsejét is kifestette. A település közigazgatásilag eredetileg a szomszédos Góla község része volt. A faluban tartott népszavazás eredménye alapján a szábor 1997-ben csatolta Molvéhoz. 2001-ben 539 lakosa volt.
Nevezetességei
- Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936 és 1937 között épült.
- Közúti híd a Dráva folyón.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.