Karane
Ma a Karane témájában kívánunk mélyebben elmélyülni, amely téma az elmúlt években vált aktuálissá, és kétségtelenül nagy érdeklődést vált ki a lakosság körében. A Karane egy olyan téma, amely több szempontot is lefed, és állandó vita és elemzés tárgya. Ebben a cikkben a Karane-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. A kezdetektől a mai hatásig a Karane felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét, mivel különböző területeken vizsgálják és érdeklődnek. A Karane kétségtelenül aktuális témává vált a kortárs társadalomban, ezért elengedhetetlen annak megértése és hatókörének elmélyítése.
| Karane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Körös |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Hrg |
| Irányítószám | 48260 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 230 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 122,83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Terület | 1,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 54″, k. h. 16° 31′ 50″46.015000°N 16.530556°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 54″, k. h. 16° 31′ 50″46.015000°N 16.530556°E | |
 | |
Karane falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik.
Fekvése
Kőröstől 2 km-re délnyugatra fekszik.
Története
1857-ben 63, 1900-ban 120 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 226 lakosa volt.
Nevezetességei
A falutól délre fekvő, egy kissé kiemelkedő fennsíkon régészeti lelőhely található. Létezése az 1985-ös régészeti feltárások során vált bizonyossá, amikor őskori település maradványait tárták fel kovakő fegyvereket és eszközöket gyártó műhelyeivel. A leletanyag kerámia és megmunkált kövek töredékeiből állt, amelyben rendkívül gazdag volt. Csiszolt kövek, trapéz alakú, öntött szekercék és kalapácsok, kisebb szerszámok és pengék készítésekor keletkezett kovakő maradványok. A talált kerámiaanyag a késői sopoti kultúrának tulajdonítható, és a késő újkőkorszak, valamint a korai kőrézkor időszakára datálható. A késői sopot-kultúra szubsztrátumként szolgált Lasinja-kultúra számára.[2]
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2217
Források
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |