A mai világban a Heparin nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma, amely minden korosztálytól és környezettől függetlenül leköti az emberek figyelmét. Hatása a kultúrától a gazdaságig különböző területeken megmutatkozik, és befolyásának nincs földrajzi határa. Az idő múlásával a Heparin egyre nagyobb jelentőséget kapott a társadalomban, vitákat, változásokat és átalakulásokat generálva. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk ezt a jelenséget és jelentését a mai világban, elemezve dimenzióit és következményeit a mindennapi élet különböző aspektusaiban.
![]() | |||
![]() | |||
Heparin | |||
| |||
![]() | |||
IUPAC-név | |||
see Heparin structure | |||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 9005-49-6 | ||
PubChem | 772 | ||
DrugBank | APRD00056 | ||
ATC kód | B01AB01, C05BA03 S01XA14 | ||
Gyógyszer szabadnév | heparin | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C12H19NO20S3 | ||
Moláris tömeg | 12000-15000 g/mol | ||
Farmakokinetikai adatok | |||
Metabolizmus | máj | ||
Biológiai felezési idő |
1,5 óra | ||
Terápiás előírások | |||
Alkalmazás | intravénás, szubkután |
A heparin egy mukopoliszacharid-polikénsav-észter, glükózamin-N-kénsavból és glükuronsav-kénsav-észterekből áll, amelyek egymással glikozidikus úton kapcsolódnak. A heparin endogén antikoaguláns, amelyet széles körben alkalmaznak véralvadásgátlóként. Természetes formájában polimer.
A heparin a görög hépar (ήπαρ) → latin hepar szóból származik, jelentése máj.[1]
A heparin erős anionos töltéssűrűsége miatt a kationos proteinekkel komplexet alkot, és így azok biológiai tulajdonságait megváltoztatja. Ez elsősorban az antitrombin III-ra (AT III) vonatkozik, ami olyan alfa2-globulin, aminek inhibitor-reakciósebessége ezáltal a sokszorosára nő. A heparinnak tehát katalizátor szerepe van, amelynek során az AT III a szerinproteázoknak az alvadási folyamatban részt vevő egyes enzimekhez való kötődését gátolja. Ezáltal nem csak a trombint (IIa), hanem a XIIa, IXa, Xa, VIIa aktivált faktorokat és a kallikreint is inaktiválja. Az inaktiválás a dózistól függ. A VIIa viszonylag érzéketlen, a IIa (trombin) azonban különösen érzékeny a heparin-AT III komplexre. AT III-mal való sebességét már alacsony heparin-dózisok gyorsítják, a IIa (trombin) és Xa faktorokat inaktiválják. Így magyarázható a kis dózisú (low dose) heparin profilaktikus hatása a tromboemboliás betegségek megelőzésében. Az alvadásgátló hatás függ az AT III és a fibrinogén koncentrációjától. Azonkívül magas heparindózisok inaktiválják a feleslegben képződött trombint és így megakadályozzák a fibrin fibrinogénné alakulását. Heparin befolyásolja a trombocita-funkciókat. Gátolja a tromboplastin és trombin aktivitást, a már kialakult trombusok feloldódását elősegíti. Továbbá a heparinnak lipolízist segítő hatása is van, aminek során a clearing-faktort aktiválja és a lipoproteinlipáznak az endothelsejtekből történő felszabadulását is katalizálja, ezáltal a plazmában a nagy molekulájú chylomikronokat szolubilizálja. A heparin allergiás és anafilaxiás reakciókban is részt vesz. A hízósejtekben a hisztamin, a heparin és egy kofaktor között ionos kötés van, amiből a heparint a hízósejtek degranulálásakor hisztamin-felszabadítók szabadítják fel. Továbbá a heparin mint makroanion enzimrendszerek sorát gátolja, ill. aktiválja, pl. a hialuronidázt, a hisztaminázt és a ribonukleázokat.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivatalos:
Heparin-kalcium | Heparinum calcicum |
Heparin-nátrium | Heparinum natricum |
Egy heparin hatóanyagú, gél halmazállapotú gyógyszer. Alkalmazása olyan kóros, gyulladásos vagy sérüléses eredetű bőrelváltozásokban javallt önmagában vagy egyéb kezeléssel kiegészítve, amelyekben a helyi kezelés duzzadást (exszudációt, ödémát) csökkentő, véralvadást, illetve gyulladást gátló hatásától pozitív eredmény várható. Használata elsősorban a vénák belgyógyászati, érsebészeti, balesetsebészeti és ortopédiai jellegű gyulladásos megbetegedései esetén javasolt.