Hirudin

Ebben a cikkben elmélyülünk a Hirudin lenyűgöző világában. Az eredetétől az idők folyamán bekövetkezett fejlődéséig a Hirudin minden aspektusát és a társadalomra gyakorolt ​​hatását megvizsgáljuk. Különböző szempontok és részletes elemzések segítségével igyekszünk megvilágítani ezt a ma oly aktuális témát. A Hirudin heves viták és viták tárgya volt, és célunk, hogy átfogó képet nyújtsunk, amely gondolkodásra és vitára késztet. Kétségtelen, hogy a Hirudin olyan téma, amely megérdemli, hogy komolyan és aprólékosan foglalkozzunk vele, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a cikk minden olvasónk számára nagyon érdekes lesz.

Hirudin
Azonosítók

A hirudin egy véralvadásgátló, amely az orvosi pióca használ, valamint abból nyerik orvosi célokra. A pióca garatjához kívülről hozzákapcsolódó izmok közt található mirigysejtekben termelődik. Funkciójukat a véralvadásban szerepet játszó, fibrinogénből fibrint készítő trombin enzim lekötésével érik el. Gyógyszerészetben visszérgyulladást és trombózist enyhítő kenőcsökben használják.

Szerkezete

John Berry Haycraft 1884-ben felfedezte, hogy az orvosi pióca erős véralvadásgátlót választ ki, amit hirudinnak nevezett el, azonban nem izolálták ezt az 1950-es évekig, és a teljes szerkezete 1976-ig nem volt ismert. A hirudin 65 aminosavból áll, amik egy három diszulfidkötést tartalmazó N-terminális és egy C-terminális doménben találhatók.[1][2]

Jegyzetek

  1. P. J. Folkers, G. M. Clore, P. C. Driscoll, J. Dodt, S. Köhler, A. M. Gronenborn (1989. március). „Solution structure of recombinant hirudin and the Lys-47----Glu mutant: a nuclear magnetic resonance and hybrid distance geometry-dynamical simulated annealing study”. Biochemistry 28 (6), 2601–2617. o. DOI:10.1021/bi00432a038. PMID 2567183. 
  2. H. Haruyama, K. Wüthrich (1989. május). „Conformation of recombinant desulfatohirudin in aqueous solution determined by nuclear magnetic resonance”. Biochemistry 28 (10), 4301–4312. o. DOI:10.1021/bi00436a027. PMID 2765488. 

Források

  • G. Nowak, K. Schrör: Hirudin – the long and stony way from an anticoagulant peptide in the saliva of medicinal leech to a recombinant drug and beyond. A historical piece. In: Thromb. Haemost. Band 98, 2007, S. 116–119. PMID 17598001 doi:10.1160/TH07-05-0364 PDF Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben