Cilostazol

Manapság a Cilostazol olyan téma, amely különböző területeken a figyelem és a vita középpontjában áll. Következményei és utóhatásai nagy jelentőséggel bírnak, ezért alapvető fontosságú, hogy különböző szempontok szerint elemezzük. Ebben a cikkben a Cilostazol-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk annak társadalomra gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását, valamint a megfontolható lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket. Ez a téma általános érdeklődésre tart számot, és relevanciáját nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért kulcsfontosságú ennek átfogó megértése, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk, és elősegítsük az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszédet.

Cilostazol
IUPAC-név
6--
3,4-dihidro-2(1H)-kinolinon
Kémiai azonosítók
PubChem 2754
ChemSpider 2652
EINECS-szám 689-122-9
DrugBank APRD00155
KEGG D01896
ChEBI 31401
RTECS szám VC8277500
ATC kód B01AC23
SMILES
O=C4Nc3c(cc(OCCCCc1nnnn1C2CCCCC2)cc3)CC4
InChIKey RRGUKTPIGVIEKM-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 3632017
UNII N7Z035406B
ChEMBL 799
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C20H27N5O2
Moláris tömeg 369,46 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus Máj (a CYP3A4- és CYP2C19 enzim hatására)
Biológiai
felezési idő 		11–13 óra
Fehérjekötés 95–98%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Terhességi kategória C (US)
Alkalmazás szájon át

A cilostazol a claudicatio intermittens[1][2] (terhelésre jelentkező, nyugalomban szűnő izomfájdalom, illetve -gyengeség) tüneteinek enyhítésére használt gyógyszer. Értágító és a vérlemezkék összecsapzódásának gátlója, ezáltal javítja a keringést.

Bár a cilostazol és a hozzá hasonló hatású gyógyszerek megnövelik a szívelégtelenségben szenvedő betegek halálának kockázatát, a betegség elsősorban közöttük jelentkezik. Nem szívbetegek között a klinikai vizsgálatok nem mutattak ki káros mellékhatást, de gyakorlati tapasztalat kevés van ezen a téren.

Mellékhatásai: fejfájás, hasmenés, remegés és kábultság.

Hatásmechanizmus

A cilostazol a 3-as típusú foszfodiészteráz (PDE3) enzim gátlásával hat. Ez az enzim hidrolizálja a cAMP-t AMP-vé (és a cGMP-t GMP-vé). A cAMP mennyiségének növekedésével a PKA (protein kináz A enzim) aktivitása nő, ami ér- és légúttágító hatású, de gátolja a vérlemezkék összecsapzódását is.

Egyéb alkalmazási lehetőségek

Japán kutatók arról számoltak be, hogy a cilostazol 2-es típusú diabéteszesekben az aszpirinnél jobban gátolja az érelmeszesedést. Az eredmény megerősítésére még nagyobb vizsgálatok szükségesek.[3]

Amerikai kutatók megállapították, hogy az aszpirinhoz képest kisebb a vérzékenység kockázata, ezáltal a betegek ötven százalékában 25 százalékkal csökkenti a stroke és szövődményei kockázatát.[4]

Koreai kutatók szerint koronária-angioplasztika (a koszorúér tágítása katéterrel, egy kis ballon felfújásával) és sztentbehelyezés után csökkenti az artéria újra beszűkülésének valószínűségét.[5]

Magyar kutatók (Gurabi Zsolt és munkatársai) által közölt tanulmány arról számolt be, hogy a hatóanyag Brugada-szindróma, illetve korai repolarizációs szindróma során kialakuló hirtelen szívhalál megelőzésében is hatásos lehet.

Készítmények

Magyarországon:[6]

  • CILOSTAZOL HSPT 100 mg tabletta
  • CILOSTAZOL-TEVA 100 mg tabletta
  • CILOZEK 50 mg tabletta
  • CILOZEK 100 mg tabletta
  • NOCLAUD 50 mg tabletta
  • NOCLAUD 100 mg tabletta
  • ANTACLAST 100 mg tabletta

Jegyzetek

  1. ↑ A perifériás obliteratív verőérbetegség jelentősége, kezelése eLitMed.hu
  2. ↑ Hogyan kezelhető a PAD? WEBBeteg
  3. ↑ MedicalOnline 2010. július 3.
  4. ↑ WebORVOS 2010. szeptember 15.
  5. ↑ Agyérbetegségek 2005 Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Irodalmi tallózó
  6. ↑ Cilistazolum[halott link] (OGYI)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cilostazol című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a PDE3 című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Protein_kinase_A című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Intermittent_claudication című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.