Győry Loránd

A mai világban a Győry Loránd olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásáról, akár a mai relevanciájáról, akár a történelmi eseményekkel való kapcsolatáról van szó, a Győry Loránd olyan dolog, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Győry Loránd különböző aspektusait, eredetétől és fejlődésétől az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatásáig. Megvizsgáljuk a Győry Loránd időbeli változásait és annak mai hatását is. Ezzel az elemzéssel azt reméljük, hogy átfogó képet adunk a Győry Loránd-ről és annak fontosságáról a modern világban.

Győry Loránd
Született1871. április 11.
Orosháza
Elhunyt1926. július 30. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiGyőry Vilmos
Foglalkozása
TisztségeMagyarország földművelésügyi minisztere (1919. augusztus 15. – 1919. augusztus 27.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Győry Loránd témájú médiaállományokat.

Győry Loránd (Orosháza, 1871. április 11. – Budapest, - 1926. július 30.) földművelésügyi miniszter.

Családja

Szülei Győry Vilmos író, műfordító, evangélikus lelkész és Székács Etelka, Székács József evangélikus püspök leánya.

Élete

Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Előbb az Országos Statisztikai Hivatalban dolgozott,[1] majd a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett (1894), miniszteri osztálytanácsos (1907–1914), miniszteri tanácsos (1914−1918). A Károlyi-kormány alatt a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára (1918−1919), a Tanácsköztársaság idején öt hétig fogságban volt (1919). A Friedrich-kormányban, mint helyettes államtitkár, József főherceg kormányzó által a Földművelésügyi Minisztérium megbízott vezetője (1919. augusztus 7.– 1919. augusztus 15.). A Magyar Gazdaszövetség ügyvezető alelnöke (1925−1926).

Munkássága

Gazdaságpolitikusként az 1910-es években jelentős szerepet játszott az Ausztriával kötött kereskedelmi szerződések előkészítésében a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet megszervezésében. Az I. világháború alatt nevéhez fűződött az Élelmezési Központ megalakítása

Műfordítóként elsősorban klasszikus és kortárs angol és amerikai ifjúsági műveket, valamint klasszikus művek ifjúságnak átdolgozott változatait tolmácsolta. Az anyaföld c. tudományos darabját a budapesti Uránia Színház mutatta be 1913 februárjában.

Emlékezete

Nevét viselte az orosházi evangélikus gimnázium cserkészcsapata.[2]

Művei

  • Oroszország közgazdasági helyzete 1891-ben. Földmívelési Értesítő, 1892.
  • Békésvármegye közgazdasági helyzete 1891-ben. Földmívelési Értesítő, 1892.
  • Oroszország gabonakereskedése. Köztelek, 1893.
  • A lombtakarmányról. Földmívelési Értesítő, 1893.
  • Az állandó gazdasági tudósítói intézmény hazánkban. Földmívelési Értesítő, 1893.
  • Előre! A háború könnye, mosolya és szivárványa. Viccek, történetek, sziporkák, tőrdöfések, dum-dum golyók. Írta az élet, összegyűjtötte a magyar közönség, elrendezte Gy. L. 1–2. füzet. (1–10. kiad. Budapest, 1914.
  • A jól nevelt gyermek otthon és az iskolában. Album Klimsch Jenő rajzaival. Szövegét Trojan, I. után írta. Budapest, 1887. (fordítás)
  • Hauff, Wilhelm: Regék. Négy színnyomatú képpel. Fordította és átdolgozta. (1–2. kiad. Budapest, 1895.
  • Pajeken, Friedrich: Brown Andrew, a vörös kém. Elbeszélés Északamerika nyugati vadonjaiból. Illusztrálta: Bergen Frigyes. 4 táblával. (Budapest, 1895; Illusztrálta Nasser Magda. 2. kiad. 1928; 3. kiad. Indián kalandok címmel. Illusztrálta Nasser Magda. 1939. (Fordítás)
  • Beecher-Stowe, Harriet: Tamás bátya kunyhója. Regény. Az ifjúság számára átd. Christian, M. Budapest, 1896. (fordítás)

Jegyzetek

  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon
  2. ↑ https://library.hungaricana.hu/en/view/Oroshaza_25931_evangelikus_gimnazium_25941_1944/?pg=4&layout=s

Források

Ez a magyar politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!