Gyöngy (település)
Napjainkban a Gyöngy (település) nagy jelentőségű téma, amely széles körű érdeklődést vált ki a különböző területeken. Akár akadémiai, tudományos, társadalmi vagy kulturális területen, a Gyöngy (település)-nek sikerült felkelteni a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Számos oldala és következményei állandó tanulmányozás és vita tárgyává teszik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gyöngy (település) különböző perspektíváit és gondolatait, valamint a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását és lehetséges jövőbeli következményeit.
| Gyöngy (Giungi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Krasznabéltek |
| Rang | falu |
| Községközpont | Krasznabéltek |
| Irányítószám | 447043 |
| SIRUTA-kód | 137005 |
| Népesség | |
| Népesség | 138 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 30 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 131 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 34′ 24″, k. h. 22° 46′ 32″47.573219°N 22.775467°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 24″, k. h. 22° 46′ 32″47.573219°N 22.775467°E | |
 | |
Gyöngy falu Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Szatmár megye délkeleti részén, Krasznabéltektől északnyugatra található.
Nevének eredete
Nevét a Krasznába folyó Gyöngy patakról kapta.
Története
A település nevét az oklevelek 1215-ben Perlu néven említették először.
1220-ban Perl, 1421-ben Gengh, 1433-ban Gyengh, 1475-ben Gewngh, 1589-ben Gyengh néven írták.
A falu a bélteki uradalom-hoz tartozott, lakosai eredetileg németek voltak, akiket a 12. század második felében telepítettek a király földjére.
A 14.-15. században a Csákiak birtoka volt.
1421-ben Csáky Miklós erdélyi vajda szolnoki ispán és testvére György székely ispán, valamint Szatmár, Ugocsa és Kraszna megyék ispánja osztozott meg a birtokon.
1489-ben Csáky Benedek részét Drágfy Bertalan kapta meg.
1592-ben a Drágfy család kihalta után az erdődi uradalommal együtt a szatmári várhoz, és a szatmári uradalomhoz tartozott
1633-ban egyes részeit Lokácsi Prépostváry Zsigmond kapta meg a bélteki uradalommal együtt.
Az 1600-as években a Károlyi család birtoka lett, s az övék maradt egészen a 19. század közepéig.
A 19. század közepétől nagyobb birtokosai a Cserey, báró Bánffy és a Borbola családok voltak.
Nevezetességek
- Görögkatolikus templom – 1872-ben épült.
Források
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig. ISBN 978-963-7220-63-0
Jegyzetek
Szatmár megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}