Szamostelek
Ebben a cikkben elmélyülünk a Szamostelek izgalmas világában, amely téma a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette. A Szamostelek egy olyan téma, amelyet széles körben tanulmányoztak, és számos könyv és cikk született az évek során. Ebben a cikkben a Szamostelek különböző aspektusait szeretnénk feltárni, az eredetétől a mindennapi életben való gyakorlati alkalmazásáig. Ezek mentén megtudjuk, mi is az a Szamostelek, mik a fő jellemzői, és miért fontos időt és figyelmet szentelni neki. Emellett elemezünk néhány elméletet és vitát, amely a Szamostelek körül felmerült, valamint annak a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását. Végső soron ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító képet adjon a Szamostelek-ről, hogy az olvasó bővíthesse ismereteit, és megértse e téma fontosságát a mai világban.
| Szamostelek (Someșeni) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Apa |
| Rang | falu |
| Községközpont | Apa |
| Irányítószám | 447017 |
| SIRUTA-kód | 136839 |
| Népesség | |
| Népesség | 263 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 44′ 39″, k. h. 23° 12′ 23″47.744089°N 23.206410°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 39″, k. h. 23° 12′ 23″47.744089°N 23.206410°E | |
 | |
Szamostelek település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Romániában, Szatmár megye keleti részén, Szinérváraljától nyugatra, Apa és Szamosveresmart között, a Szamos jobb partján fekvő település.
Története
Szamostelek nevét 1329-ben említették először Zamostelek, majd 1491 -ben Zamosthelek néven.
A falu 1329-ben a Pok nemzetségbeli Meggyesi Miklós vajda fiának Móricz mesternek a birtoka volt, melynek vámját Károly Róbert király örökre Meggyesi Móricnak adományozta.
Szamostelek a Szinéri uradalom-hoz tartozott, és annak sorsában osztozott, majd a Báthoriak az Ecsedi uradalomhoz csatolták.
A 18. században birtokosai voltak a báró Vécsey, Geötz, Gáspár, Rápholthi Nagy, Tholnay, Matay családok, majd a 19. század közepén mellettük még a Katona és Zsiry családok is.
A 20. század elején a településnek nagyobb birtokosa nem volt. De a két háború között egy nagyobb kúria tulajdonosaként a szilágysomlyói vagy piskárkosi Szilágyi család is jelen volt a község életében. A kúria kertje a Szamosra futott ki. A kor színvonalán korszerű pálinkafőzőt létesítettek a helyi gyümölcs, elsősorban szilva, feldolgozására. A család a román megszállás megelőzően elhagyta a települést.
A település határában álltak a Balogh és Jeszenszky tanyák.
Szamostelek a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szinérváraljai járáshoz tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma
Források
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter