Piskárkos
A mai világban a Piskárkos olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A terület szakértőitől a nagyközönségig a Piskárkos jelentőségét nem lehet alábecsülni. Az évek során a Piskárkos számos kontextusban vita, kutatás és elemzés tárgya volt, tükrözve jelentős hatását a társadalom különböző területein. Ebben a cikkben a Piskárkos különböző oldalait és a mai világra gyakorolt hatását fogjuk feltárni, megvizsgáljuk relevanciáját, fejlődését, valamint a jelenre és a jövőre gyakorolt hatásait.
| Piskárkos (Pișcari) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Krasznaterebes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Krasznaterebes |
| Irányítószám | 447323 |
| SIRUTA-kód | 139090 |
| Népesség | |
| Népesség | 460 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 122 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 39′ 09″, k. h. 22° 43′ 49″47.652394°N 22.730198°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 09″, k. h. 22° 43′ 49″47.652394°N 22.730198°E | |
 | |
Piskárkos település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
Szatmárnémetitől délnyugatra, Királydaróc és Krasznaterebes között fekvő település.
Története
Piskárkos nevét 1332-ben említette először oklevél Pyskarkos néven, 1428-ban Pyskarkas alakban írták.
A 15. század elején már egyházas hely és a Piskárkosi család birtoka volt.
1449-ben a Zsadányi család tagjait iktatták be részeibe, 1457-ben pedig a Vetési családot.
1489-ben Csáky Benedek birtoka volt, de a település negyedrészét Drágfi Bertalannak ítélték oda, 1551-ben pedig Drágfi Gáspár özvegye kapta.
Később az erdődi uradalomé, majd a daróczi uradalom része volt és a szatmári várhoz tartozott. 1660-ban Szodoray Mihálynak is volt itt birtokrésze.
A szatmári béke után gróf Károlyi Sándoré lett. A Károlyi családé volt a 19. század közepéig.
Az 1715. és az 1720. évi országos összeírásban Piskarkos, illetve Piscárcos névalakkal szerepel.
A 20. század elején Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.
1910-ben 1053 lakosából 27 magyar, 1004 román volt. Ebből 1031 görögkatolikus, 20 izraelita volt.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma.
Források
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.