Gunjavci

Ebben a cikkben a Gunjavci lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől az évek során végbement fejlődéséig mindenbe belemerülünk, ami a Gunjavci-el kapcsolatos. Elemezni fogjuk a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását, az emberek életére gyakorolt ​​hatását és a jelenlegi kontextusban relevanciáját. Ezenkívül különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket tárunk fel a Gunjavci-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról. Kétségtelen, hogy a Gunjavci egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amelyből mindig tanulhat valami újat.

Gunjavci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBród-Szávamente
KözségResetár
Jogállásfalu
Irányítószám35422
Körzethívószám(+385) 35
Népesség
Teljes népesség355 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Terület7,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′ 26″, k. h. 17° 28′ 16″45.274000°N 17.471000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 26″, k. h. 17° 28′ 16″45.274000°N 17.471000°E
Térkép

Gunjavci falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Resetárhoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 44, közúton 52 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 17, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pozsegai-hegység déli lejtőin, az Adžamovka-patak partján fekszik.

Története

A 18. század közepén keletkezett, amikor a környező falvakból katolikus horvát családokat telepítettek ide. 1760-ban 18 házat számláltak itt, 37 családdal és 166 lakossal. [2] Az első katonai felmérés térképén „Gunievacz” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gunyavczi” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gunyavczi” néven 53 házzal, 290 katolikus vallású lakossal találjuk. [4] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. 1857-ben 308, 1910-ben 500 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint két német kivételével teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 1993-ban megalakult az önálló Resetár község, melynek része lett. 2011-ben a településnek 424 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
308 304 317 368 394 500 422 548 628 635 616 625 509 521 455 424

Nevezetességei

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt kápolnája a szapolyai plébánia filiája.

Sport

NK Slavonac Gunjavci-Drežnik labdarúgóklub.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
  3. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 160. o.
  4. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 220. o.
  5. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk