Ma a Gerstner Károly a mai társadalomban nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témát képvisel. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Gerstner Károly a vita kulcsfontosságú tárgyává vált különböző területeken. Legyen szó politikai, társadalmi, tudományos, kulturális vagy gazdasági szféráról, a Gerstner Károly alapvető szerepet játszik a döntéshozatalban és abban, ahogyan a környezetünkkel kommunikálunk. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gerstner Károly hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira, valamint jelentőségét az egyre inkább összekapcsolódó világban.
| Gerstner Károly | |
| Született |
Dorog |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Foglalkozása |
|
Gerstner Károly (Dorog, 1952. március 12.[3] –) magyar nyelvész (nyelvtörténész, elsősorban a szókészlettörténet terén, lexikológus és lexikográfus), a Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a PPKE BTK tanára.
Háromesztendős koráig a Doroghoz közeli Leányváron élt, németül beszélt, majd az óvodában és az iskolában lett kétnyelvű.[4] Az Eötvös József Gimnázium német tagozatán és az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–német szakán tanult,[4] 1978-ban védte meg bölcsészdoktori disszertációját.[4] Ugyanettől az évtől fogva dolgozik az MTA Nyelvtudományi Intézetében.[4] Ösztöndíjas gyakornokként vett részt az Európai Nyelvatlasz, a Kárpát-nyelvatlasz munkálataiban, valamint A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára német kiadásának előkészítésében.[4] A Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályon tudományos munkatárs, majd tudományos főmunkatárs.[4] A PhD fokozatot 1995-ben nyerte el a magyar–német kétnyelvűséggel, illetőleg a lexikográfia tárgykörébe vágó munkáival.[4] 1997-től öt évig a Lexikográfiai és Lexikológiai Osztály vezetője; e minőségében A magyar nyelv nagyszótára munkálatainak egyik irányítója, később főmunkatársa.[4] Jelenleg az Új magyar etimológiai szótár[5] munkálatait vezeti.[4]
Vendégtanárként 1981-től 1986-ig folyamatosan, majd 2004-től 2006-ig rövidebb időszakokban tanított Hollandiában, a groningeni egyetem finnugor tanszékén,[4] 2012-től több tanévben korai magyar nyelvemlékekről, hang- és szókészlettörténetről tartott órákat a müncheni egyetem finnugor tanszékén.[4] Itthon 1988-tól 1998-ig az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Nyelvjárástani Tanszékén tanított.[4] 1994-től megbízott előadója, 2010-től jelenleg is a PPKE Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete Magyar Nyelvészeti Tanszékének docense.[4]
Tisztségviselő a Magyar Nyelvtudományi Társaságban, tagja az MTA Nyelvtudományi Bizottságának, alapító tagja a Nyelvtudományi Bizottság Szótári Munkabizottságának, két periódusban tagja az OTKA nyelvészeti zsűrijének.[4] A Magyar Nyelv, a Névtani Értesítő és a Lexikográfiai Füzetek szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.[4]
Szerzőként vagy szerkesztőként jegyzi többek közt az alábbi szakkönyveket, szótárakat:[4]
Az ezekhez és más munkáihoz kötődő citátumainak száma ez idáig körülbelül 800.[4]
1996-ban Akadémiai Díjjal, 2018-ban pedig a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetéssel ismerték el.[4]