Georg von Boeselager
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Georg von Boeselager hatását a mai társadalomra. A Georg von Boeselager évtizedek óta a kutatók, akadémikusok és szakértők érdeklődésének témája. Az idők során a Georg von Boeselager alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, befolyásolva a politikát, a gazdaságot, a kultúrát és a technológiát. Mély és részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Georg von Boeselager hogyan alakította és alakította át gondolkodásunkat, cselekvésünket és életünket. Ezenkívül feltárjuk a Georg von Boeselager jövőbeli következményeit egy folyamatosan változó és fejlődő világban.
| Georg von Boeselager | |
| Született | 1915. augusztus 25. Kassel |
| Meghalt | 1944. augusztus 29. (29 évesen) Łomża |
| Sírhely | Heimerzheim Castle |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | német |
| Fegyvernem | lovasság |
| Szolgálati ideje | 1934 - 1944 |
| Rendfokozata | ezredes |
| Egysége | 15. lovas hadosztály |
| Csatái | második világháború |
| Kitüntetései | Vaskereszt lovagkeresztje tölgyfalombokkal és kardokkal Keleti Front-medál Sebesülési Érem |
| Szülei | Maria-Theresia von Salis-Soglio Albert Freiherr von Boeselager |
| Rokonai | Philipp von Boeselager |
| Iskolái | Aloisiuskolleg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Georg von Boeselager témájú médiaállományokat. | |
Georg Freiherr von Boeselager (Kassel, 1915. augusztus 25. – Łomża, 1944. augusztus 29.) német katonatiszt a Wehrmachtban, a második világháború idején, a Claus Schenk von Stauffenberg neve által fémjelzett Hitler elleni összeesküvés résztvevője. A merénylet kudarca után megmenekült a felelősségre vonástól, de rövidesen életét vesztette a keleti fronton vívott harcokban. Halála után posztumusz megkapta a Vaskereszt lovagkeresztje tölgyfalombokkal és kardokkal kitüntetést.
Élete
Georg von Boeselager a hesseni Kasselben született, a római-katolikus vallású, nemesi rangú Boeselager családban. Gimnáziumi tanulmányait Bad Godesburgban végezte. Kezdetben papi tanulmányokat szeretett volna folytatni, végül azonban a katonai pálya mellett döntött. 1934. április 1-jén sorozták be, majd a Paderbornban székelő 15. lovas hadosztályhoz került. 1936-ban alhadnagyi, majd 1939-ben hadnagyi rangot kapott.
Lengyelország lerohanásakor egységével részt vett a harcokban, az ott tanusított bátorságáért másodosztályú Vaskereszt kitüntetésben részesült. 1940-ben a nyugat-európai hadjáratban is részt vett, melynek eredményeként megkapta az első osztályú Vaskeresztet. 1941-ben a Vaskereszt lovagkeresztjének kitüntetésében részesült, majd júliusban Rittmeister rangot kapott.
A Barbarossa hadművelet idején alakulatával Breszt, Białystok és Minszk környékén végzett felderítést, majd részt vett a moszkvai csatában.
1942 elejétől a potsdami Kriegsschule tanára lett, ahol – annak ellenére, hogy ő hagyományos lovas alakulatnál szolgált – páncélos hadviselést oktatott. Potsdami tevékenysége alatt került kapcsolatba a Widerstand német ellenállási mozgalommal.
1943-ban a Közép Hadseregcsoport kötelékében partizánellenes hadműveletekben vett részt, majd a 3. román hadsereg kiképzésében segédkezett, mely hadsereg a 6. német hadsereggel karöltve harcolt a sztálingrádi csatában. Ekkor került kapcsolatba Günther von Kluge tábornokkal, aki beavatta őt a Hitler meggyilkolására irányuló tervekbe. Az 1944-es július 20-i merénylet idején Georg von Boeselager és testvére Philipp von Boeselager feladata lett volna egységeiket Berlinbe irányítani és a várost pacifikálni Hitler meggyilkolása után. Az előre megbeszélt időponton Boeselager csapataival megindult Berlin irányába, de útközben értesült a merénylet sikertelenségéről, így azonnal vissza vezényelte katonáit a frontra.
Habár neve nem került gyanúba a Hitler elleni merénylet kivizsgálásakor, az ekkor alezredesi rangú Boeselager augusztus 29-én ismeretlen okokból katonáival megrohamozta a lengyelországi Łomża melletti szovjet erődítményt és a harcban elesett. Halála után két nappal ezredessé léptették elő és a Vaskereszt lovagkeresztje tölgyfalombokkal és kardokkal kitüntetésben részesült.
Források
- Fellgiebel, Walther-Peer: Die Träger des Ritterkreuzes des Eisernen Kreuzes 1939-1945, Friedburg, 2000
- Hoffman, Peter: The History of the German Resistance, 1939-1945. Cambridge, MA: MIT Press, 1977
