Galápagos-szigetek
| Galápagos-szigetek Nemzeti Park | |
| Világörökség | |
 | |
| A NASA felvétele a szigetekről | |
| Adatok | |
| Ország | Ecuador |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VII, VIII, IX, X |
| Felvétel éve | 1978, 2001 |
| Elhelyezkedése | |
Galápagos-szigetek
Pozíció Amerika térképén
| |
 d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′-0.66666666666667, -90.550.666667°S 90.550000°W | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagos-szigetek témájú médiaállományokat. | |
A Galápagos-szigetek (spanyolul Archipiélago de Colón vagy Islas Galápagos) egy 14 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus (és vulkanológiai szempontból az egyik legaktívabb) szigetcsoport a Csendes-óceánban. Ecuadorhoz tartozik, annak egy önálló tartományát alkotja.
Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett forrópontos vulkanizmus következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt. 2022-ben a Wolf tűzhányó aktivizálta magát.
Földrajz
A Galápagos-szigetek domborzati térképe
A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuador szárazföldi részétől 965 km-re nyugatra.
A szigetcsoport híres az endemikus fajok magas számáról, és közkeletű tévhit, hogy a galápagosi földipintyek tanulmányozása adta a döntő lökést Charles Darwinnak az evolúció elméletének kifejlesztéséhez.
GalapagosTörténelem
A szigetek a földgömbön
A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok; addig lakatlan volt.
A 17. században John Cook és William Cowley is járt itt.
1832. február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította. 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják; a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot is.
Élővilág
A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra), melyek mára a világ legalaposabban tanulmányozott vadállatai közé tartoznak, és persze a szigetről szigetre különböző Darwin-pintyek, amik valójában nem is a pinty- hanem a tangarafélék családjába tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).
További madárkülönlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok (Phoebastria irrorata), és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek (Spheniscus mendiculus).
A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), a szárazon pedig varacskosfejű leguánok (Conolophus subcristatus) élnek.
A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő.
1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett.
- Galápagosi óriásteknős
- Varacskosfejű leguán
- Galápagosi pingvin
- Galápagosi medvefóka
- Tengeri leguán
- Vörös tarisznyarák
Ecuadori tartomány
| Galápagos tartomány (Provincia de Galápagos) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ecuador |
| Prefektus | Fanny Uribe |
| Kanton | 3 |
| Székhely | Puerto Baquerizo Moreno |
| Elnök | Galo Herrera |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 000 fő (2010) |
| Népsűrűség | 2,5 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8010 km² |
| Rang | tartomány |
| Tengerszint feletti magasság | 1707 m |
| Legmagasabb pont | Wolf-vulkán |
| Időzóna |
|
| Elhelyezkedése | |
|
Galápagos tartomány
Pozíció Amerika térképén
| |
| d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′-0.66666666666667, -90.550.666667°S 90.550000°WKoordináták: d. sz. 0° 40′, ny. h. 90° 33′-0.66666666666667, -90.550.666667°S 90.550000°W | |
| A Wikimédia Commons tartalmaz Galápagos tartomány témájú médiaállományokat. | |
1973 óta Galápagos egy ecuadori tartomány.
A szigeteket 3 kantonra oszották:
- San Cristóbal (A kanton részei az alábbi szigetek: Española, Floreana (Santa María), Genovesa és Santa Fe).
- Isabela (A kanton részei az alábbi szigetek: Darwin, Fernandina, Wolf)
- Santa Cruz (A kanton részei az alábbi szigetek: Marchena, Pinta, Pinzón, Rábida, San Salvador és Seymour)
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
További információk
- Galapagos Islands
- Galápagos-szigetek Archiválva 2011. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Galapagos, Ecuador
- a geológiai történetéről információk Archiválva 2007. május 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Galápagos-szigetek az UNESCO világörökség honlapján (angolul)
- Balázs Dénes: Galápagos; Gondolat, Bp., 1973
- Peter Salwen: Galápagos. Az elveszett paradicsom; ford. Balla Péter; Holló, Kaposvár, 1994
- Balázs Dénes: Galápagos, az elefántlábúak szigetei; fotó, ill. a szerző; bőv. kiad.; szerzői, Érd, 1994
- L. Kelemen Gábor: Galápagosz-szigetek. A világ utolsó sértetlen élő "múzeuma" – gyönyörű környezettel, s színes állatvilággal! Stop over: Amazonas őserdő; LKG Média, Bp., 2019
 Ecuador tartományai | |
|---|---|
| Azuay • Bolívar • Cañar • Carchi • Chimborazo • Cotopaxi • El Oro • Esmeraldas • Galápagos • Guayas • Imbabura • Loja • Los Ríos • Manabí • Morona-Santiago • Napo • Orellana • Pastaza • Pichincha • Santa Elena • Santo Domingo de los Tsáchilas • Sucumbíos • Tungurahua • Zamora-Chinchipe |
| Ecuador világörökségi helyszínei | |||
|---|---|---|---|
 | Kulturális | Quito óvárosa · Santa Ana de los Ríos de Cuenca történelmi központja · Qhapac Ñan | |
| Természeti | Galápagos-szigetek Nemzeti Park · Sangay Nemzeti Park | ||
| Amerika országai | |
|---|---|
 Észak-Amerika | |
.svg) Közép-Amerika | |
 Karib-térség | |
.svg) Dél-Amerika | |
| Függő területek |
|
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Nemzetközi katalógusok |
|---|
|
Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |