Gabos

A mai világban a Gabos nagy jelentőségű témává vált, hatásai éppoly sokrétűek, mint amennyire befolyásosak a kortárs társadalomra. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Gabos példátlan előtérbe került a globális szférában. Az évek során felkeltette mind az akadémikusok, mind a szakértők és a lakosság érdeklődését, állandó vitát generálva, amely megpróbálja megérteni annak sokrétű oldalát és következményeit. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gabos különböző dimenzióit és a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, átfogó és teljes képet adva a mai fontosságáról.

Gabos (Gaboš)
A Nemzeti Felszabadító Háború emlékműve
A Nemzeti Felszabadító Háború emlékműve
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségMárkusfalva
Jogállásfalu
Irányítószám32212
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség363 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság88 m
Terület15,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 18° 44′ 15″45.352721°N 18.737502°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 10″, k. h. 18° 44′ 15″45.352721°N 18.737502°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gabos témájú médiaállományokat.

Gabos (horvátul: Gaboš, szerbül: Габош) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Márkusfalvához tartozik.

Fekvése

Vukovártól légvonalban 20, közúton 24 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, az Eszék–Vinkovci vasútvonal mentén, a Vuka (Valkó) jobb partján fekszik. Vasútállomása van.

Története

Gabos területe már ősidők óta lakott. A falutól északra a Mišljenovci településrészen található egy elliptikus mesterséges halom, mely mintegy 30 méter átmérőjű és körülbelül 1,5 méter magas.[2] Az 1951-es régészeti terepbejárás során (Vinski és Vinski-Gasparini 1962) korai vaskori sírhalomként határozták meg. A 2003-as felmérés megmutatta, hogy a lelőhely nem sérült, de felszíni leleteket sem találtak.

A középkori Gabost 1437-ben említik, amikor a magvaszakadt Alsáni János itteni birtokát a Tallócziak kapták. Ekkor felsorolják Milyenfalva, Szabadság, Czvekfalva, Györgyfalva, Szerovcz, Ellyésfalva, Gedefalva helységeket, valamint Vecseifalva puszta és Szent-Mihály helység részeit, mint hozzá tartozó birtokokat.[3] Neve a magyar Gábor személynév régi, Gabos változatából származik. A település 1536 körül került török kézre és 150 évi török uralom után 1687-ben szabadult fel. Az elhagyott településre 1697-től Boszniából szerb családok vándoroltak be. A 18. század első felében már 37 ház állt a településen. 1756-ban 25 szerb háza és Mária mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv fatemploma volt. A szomszédos Ostrovo parókiájához tartozott. Már 1759-ben Mihail Jovanović pópa idejében megkezdték új klasszicista templomának építését, melyet 1766. június 30-án szentelt fel Pavle Nenadović metropolita a Kisboldogasszony tiszteletére.

Az első katonai felmérés térképén „Gaboss” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gaboss” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gaboss” néven 90 házzal, 89 katolikus és 536 pravoszláv vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 603, 1910-ben 718 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a szerb, 15%-a horvát, 10%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. 1991-ben lakosságának 88%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 516 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1914 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
603 702 588 713 747 718 663 817 718 753 843 826 781 746 613 516

Gazdaság

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv temploma

Nevezetességei

  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1759 és 1766 között épült. Felszentelése 1766. június 30-án volt. A 19. század elején megújították. 59 ikonból álló ikonosztázát 1844-ben állították, ismeretlen mester alkotása. 1991-ben a horvátországi háborúban súlyosan megsérült. A háború után felújították.
  • Gaboštól 3,2 km-re északkeletre található Buđak erőd régészeti lelőhelye, ahol tulajdonképpen a Valkó (Vuka) nagy kanyarulatában állt vizivár típusú erődítmény maradványai találhatók. A középső rész kerülete 70 x 70 m, melyet 15-20 m széles, 2 m mély árok övez. Az árok külső szélén mintegy 1,5 m relatív magasságú töltést építettek, melynek szélessége mintegy 5 m. A helyet az 1806-1869 között készített második katonai felmérés térképén ábrázolják.[8]

Kultúra

SKD Prosvjeta-Gaboš szerb kulturális egyesület

Oktatás

A településen a márkusfalvi általános iskola területi iskolája működik.

Sport

NK Čelik Gaboš labdarúgóklub. 1928-ban alapították, a megyei 3. ligában szerepel.

Egyesületek

LD „Jelen” Gaboš vadásztársaság.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7125.
  3. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
  4. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...191. o.
  5. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 34. o.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
  8. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6927.

Források

További információk