G. Beke Margit

Ebben a cikkben a G. Beke Margit-et egy teljesen új nézőpontból vizsgáljuk meg, elemezzük a legfontosabb szempontokat és a különböző kontextusokban rejlő következményeit. A G. Beke Margit számos tudományágban érdeklődés és vita tárgya volt, és jelentősége tagadhatatlan a mai világban. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a G. Beke Margit olyan téma, amely alapos vizsgálatot érdemel, hogy megértsük valódi jelentését és hatókörét. Ezeken az oldalakon megfejtjük a G. Beke Margit körüli titkokat, és megpróbálunk rávilágítani annak számos oldalára, lehetővé téve az olvasó számára, hogy elinduljon a felfedezés és az önvizsgálat lenyűgöző utazására.

Nem tévesztendő össze a következővel: Beke Margit.
G. Beke Margit
Született1890. július 11.[1]
Gödöllő
Elhunyt1988. augusztus 30. (98 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaGörög Imre (1908–1974)
GyermekeiAta Kandó
SzüleiBeke Manó
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (2-8-134)[3][4]

G. Beke Margit (Gödöllő, 1890. július 11. – Budapest, 1988. augusztus 30.)[5] író, műfordító. Beke Manó matematikus lánya, Görög Imre műfordító felesége, Ata Kandó fotográfus édesanyja.

Élete

Beke Manó és Stern Júlia gyermekeként született. 1892. április 30-án kikeresztelkedett és keresztségben az Auguszta utónevet kapta.[6] Iskoláit a Veres Pálné utcai leánygimnáziumban végezte, ahol 1907-ben tett érettségit. 1908. december 27-én Budapesten Görög Imre műfordító házastársa lett.[7] Két szemesztert a Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott. Autodidakta módon megtanult norvégül, majd dánul és svédül. 1911-ben jelent meg első fordítása, egy Jacobsen vers, a Budapesti Hírlapban. Több mint ötven skandináv irodalmi művet fordított magyarra olyan szerzőktől, mint Knut Hamsun, Sigrid Undset és Selma Lagerlöf. A nyugati nyelveken kívül férjével az orosz irodalomból is fordított, többek között Dosztojevszkij Bűn és bűnhűdés című regényét. Fordításai 1945-ig nagyrészt az Athenaeum regénytár, az Északi írások, a Világhírű Regények, a Halhatatlan Könyvek és A regény mesterei sorozatban jelentek meg. 1915-ben jelent meg első írása, Ata könyve címmel, amely nem csupán pedagógiai dokumentum, hanem az akkoriban született lánya, Ata Kandó viselkedésének és gondolkodásának alakulásáról is írt benne. 1986-ban jelent meg a Történetünk: történelem című könyve, amelyben életéről, az első világháborúban és az 1944-es évben elszenvedett megaláztatásáról (Levelek a sárgacsillagos házból) írt. Közel százhetven regény, novellakötet fordítója volt. Írt rádiójátékokat, mesejátékokat. Életének utolsó éveit is aktívan töltötte.

A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Magánélete

Házastársa Görög Imre műfordító volt. Két gyermekük született.

Művei

  • Ata könyve. Napló. (Budapest, 1915)
  • Manci, Laci, Zsuzsika (mesék, Budapest, 1922)
  • Knut Hamsun 70 éves (Nyugat, 1929)
  • Alpesi rózsa (ifjúsági regény, Budapest, 1938)
  • A legerősebb Mese (ifjúsági regény, Budapest, 1958)
  • Dübörgő, a kalapácstolvaj (regék, Rákos Sándorral és Mészöly Miklóssal, Budapest, 1962)
  • A Szoria Moria palota. Finn, norvég, svéd, lapp, dán mesék (Korompay Bertalannal, Budapest, 1963)
  • Északi istenek. Történetek az Eddából (Bernáth István utószavával, Budapest, 1973)
  • Északi hősök. Történetek az Eddából (Bernáth István utószavával és jegyzeteivel, Budapest, 1975)
  • Bárdok, mesemondók. Történetek a Mabinogionból (Molnár Ágnes utószavával és jegyzeteivel, Budapest, 1977)
  • Harc és szerelem. Történetek az írek hőskorából (mondafeldolgozások, sajtó alá rendezte: Makai Judit; Moskovszky Éva utószavával és jegyzeteivel, Budapest, 1978)
  • Történetünk: történelem. Visszaemlékezések. (Tények és tanúk. Budapest, 1986)

Műfordításai

  • Knut Hamsun: Új föld. (Budapest, 1920; 2. kiadás: 1928)
  • Henrik Ibsen levelei. (Budapest, 1922)
  • Martin Andersen Nexø: A muzikális malac. Emlékigék a lángelme fölött. (Budapest, 1923)
  • Knut Hamsun: Halk húrokat penget a vándor. (regény, Budapest, 1923)
  • Michael Arlen: A zöld kalap. (A regény mesterei. Budapest, 1924)
  • Knut Hamsun: Rosa. (regény, Budapest, 1925)
  • Knut Hamsun: Pán. Glahn hadnagy följegyzéseiből. (Budapest, 1925; 3. kiadás: 1931; 4. kiadás: 1943)
  • Knut Hamsun: Benoni. (regény, Budapest, 1925)
  • Camille Marbo: Madeleine. (regény, Budapest, 1926)
  • Rudyard Kipling: A fény kialudt. (regény, A regény mesterei. Budapest, 1927)
  • Mary Borden: Flamingó. (regény, Budapest, 1929)
  • Knut Hamsun: Csavargók. (regény két kötetben, Budapest, 1929)
  • Karin Michaëlis: Az ügyvéd úr családja. (regény, Budapest, 1929; új kiadás: 1990)
  • Nina Arkina: Egy férfi, akit szeretnek. (regény, A Színházi Élet regényei. Budapest, 1930)
  • Werner Scheff: Opium. (regény, A Színházi Élet regényei. Budapest, 1930)
  • Olav Duun: Világtalan András. (elbeszélések, Gyoma, 1931)
  • Knut Hamsun: A világ vándora. 1–2. (regény, Budapest, 1931)
  • Hans Ernst Kinck: Emberek és bolondok. Novellák. (Gyoma, 1931)
  • Sigrid Undset: Az okos leányzók. (három elbeszélés, Gyoma, 1931)
  • Knut Hamsun: Asszonyok a kútnál. (regény, Budapest, 1932)
  • Sigurd Hoel: Szerelem a strandon. (regény, Budapest, 1934; új kiadás: 1993)
  • Barbara Ring: Petra. Tóbis Ilona rajzaival. (regény, Budapest, 1935)
  • Selma Lagerlöf: Amikor én kislány voltam. Belatini Braun Olga rajzaival. (ifjúsági elbeszélések, Budapest, 1936; 2. kiadás: 1943; új kiadás: 1990)
  • Johan Bojer: A tenger fiai. (regény, Budapest, 1937)
  • Sigurd Elkjær: Aki nem tudott várni. (regény, Budapest, 1937)
  • John Goodwin: A Scotland Yard foltja. (regény, Budapest, 1937)
  • Selma Lagerlöf: Csodálatos utazás. Nils Holgersson útja a vadludakkal. Ifj. Belatini Braun Olga rajzaival. (Budapest, 1937; új kiadás. Illusztrálta: Kass János 1958; Az én könyvtáram. 1963; 3. kiadás: 1977; új kiadás Haday G. Klára rajzaival Bukarest, 1992; Budapest, 2003)
  • Salvador de Madariaga: Elysiumi mezők. (regény, Budapest, 1938)
  • Pearl S. Buck: Faragott képek. (regény, Budapest, 1940)
  • Mika Waltari: Az asszony és az idegen. (Budapest, 1941; új kiadás: 1993)
  • Olav Duun: Tetemrehívás. (regény, Budapest, 1943)
  • Martin Andersen Nexø: Sorsjáték. (regény, Szikra regénytár. Budapest, 1948)
  • Martin Andersen Nexø: Hódító Pelle. (regény Budapest, 1950; 2. átdolgozott kiadás: 1979)
  • Pavel Petrovics Bazsov: A titok. Ifjúsági történet. (Budapest, 1950)
  • Maremana Golubkova: Két világot éltem. Görög Imrével. (regény, Budapest, 1951)
  • Makszim Gorkij: Az én egyetemeim. – A mester. Elbeszélések. Gellért Györggyel, Görög Imrével. (Budapest, 1952; 2. kiadás: 1955)
  • Mihail Mihajlovics Prisvin: Ahol a madár se fél. Görög Imrével. (regény, Budapest, 1953)
  • Orosz népmesék. Görög Imrével. Illusztrálta: F. Győrffy Anna. (Budapest, 1954)
  • Makszim Gorkij: Mezítlábasok. Görög Imrével. (regény, Budapest, 1956)
  • Johan Bojer: Az utolsó viking. (regény, Budapest, 1957)
  • Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés. 1–3. Görög Imrével. (Olcsó Könyvtár. Budapest, 1958; A világirodalom klasszikusai. 2. kiadás: 1962; A világirodalom remekei. 4. kiadás: 1964; Európa Zsebkönyvek. 6. kiadás: 1967; 7. kiadás: 1976; 9. kiadás: 1986; Európa Diákkönyvtár. 10. kiadás: 1993; Matúra klasszikusok. 11. kiadás: 1996; 17. kiadás: 2008)
  • Makar Csudra és más elbeszélések. A fametszetek Varsányi Pál munkái. (Új Elzevir Könyvtár. 3. Budapest, 1958)
  • Mihail Mihajlovics Prisvin: Ádám és Éva. Regény: Illusztrálta: Szántó Piroska. Görög Imrével. (Budapest, 1958)
  • Halldór Laxness: A jó papkisasszony. (kisregény, Modern könyvtár. 16. Budapest, 1959)
  • Hilmar Wulff: A szerencse kék pisztrángja. (regény, Budapest, 1959)
  • Vilhelm Moberg: Bevándorlók. (regény, Budapest, 1961)
  • Martin Andersen Nexø: Az üres helyek utasai. Karcolatok és novellák. (Táncsics Könyvtár. 26. Budapest, 1961)
  • Halldór Laxness: Az éneklő hal. (regény, Budapest, 1962)
  • Zinken Hopp: A bűvös kréta. (meseregény, Budapest, 1962)
  • Astrid Lindgren: Mio, édes fiam. (ifjúsági regény, Újvidék, 1962)
  • Vilhelm Moberg: Telepesek. (regény, Budapest, 1963)
  • Mihail Mihajlovics Prisvin: Szarvaslesen. Kisregény. Görög Imrével. (Budapest, 1963)
  • August Strindberg: A hemsőiek. Illusztrálta: Bartha László. (regény, Budapest, 1963)
  • Vilhelm Moberg: Az utolsó levél Svédországba. (Budapest, 1964)
  • Aimée Sommerfelt: Országúton, Indiában. Ifjúsági regény. Illusztrálta: Reich Károly. (Delfin Könyvek. Budapest, 1964; 2. kiadás: 1979)
  • Sigurd Hoel: Találkozás a mérföldkőnél. (regény, Budapest, 1965)
  • Friedrich Wolf: Ketten a határon. (regény, Budapest, 1966)
  • Bengt Danielsson: Bumeráng-expedíció. Útleírás. (Világjárók. Budapest, 1967)
  • Aimée Sommerfelt: Miriam. Ifj. reg. Illusztrálta: Kondor Lajos. (Budapest, 1967)
  • Jean Renoir: Apám, Renoir. (életrajz, Budapest, 1968; 2. kiadás: 1972)
  • Thorbjørn Egner: Róka Miska megjavul. (meseregény, Budapest, 1969)
  • Marc Chagall: Életem. Visszaemlékezések. (Budapest, 1970; új kiadás: 1999)
  • Martin Andersen Nexø: Keserű-édes ifjúság. (önéletrajzi regény, Budapest, 1972)
  • Meindert DeJong: Kerék az iskolán. Ifjúsági regény. Illusztrálta Kondor Lajossal. (Sirály Könyvek. Budapest, 1972)
  • Henri Perruchot: Van Gogh élete. (Budapest, 1973)
  • Anauta: Alea, az eszkimó leány. Illusztrálta: Fekete Mária. (regény, Csíkos Könyvek. Budapest, 1974)
  • Astrid Lindgren: Öcsi és a repülő bácsika. Illusztrálta: Sajdik Ferenc. (meseregény, Budapest, 1976)
  • Rudolf Broby-Johansen: Északi sziklarajzok. (Budapest, 1979)
  • Mignon G. Eberhart: Suhanó árnyék. (bűnügyi regény, Albatrosz Könyvek. Budapest, 1981)
  • A bűvös síp. Norvég elbeszélők. Vál. Kúnos László. Fordította Kúnos Lászlóval. (Budapest, 1981)
  • Henrik Ibsen: Hedda Gabler. (színmű 4 felvonásban, Budapest, 1984)
  • Stein Mehren: Titánok. Európai regény. (Modern Könyvtár. Budapest, 1984)
  • Jens Peter Jacobsen: Marie Grubbe. – Niles Lyhne. Fordította Faludy Györggyel. (két regény, A világirodalom klasszikusai. Budapest, 1985)
  • Hugh McLeave: A festő és a hegy. Cézanne élete. Fordította Falvay Mihállyal. (Budapest, 1986)
  • Elisabeth Ellefsen: Kicsi Anette. (visszaemlékezés, Femina. Budapest, 1988)
  • Bo Beskow: És erőt vevének a vizek a földön. (regény, Modern Könyvtár. Budapest, 1989)

Díjai, elismerései

  • A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1983)

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01386.htm
  2. ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Meghalt G. Beke Margit (1988. szeptember 5.) Magyar Nemzet, 51. évfolyam, 212. szám
  6. ↑ Keresztelési bejegyzése a Bp-szentistvánvárosi római katolikus keresztelési akv. 214/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 6.)
  7. ↑ 1920-ban elvált Görög Imrétől, majd 1922-ben ismét nőül ment hozzá.

Források