A Fushë-Arrëz ma is releváns téma a társadalomban. Ennek a kérdésnek a jelentőségének növekedésével döntő fontosságú, hogy megértsük következményeit és következményeit. Ebben a cikkben a Fushë-Arrëz-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, a történetétől a mai hatásig. Részletes elemzéssel arra törekszünk, hogy teljes és objektív képet adjunk a Fushë-Arrëz-ről, azzal a céllal, hogy elősegítsük a témával kapcsolatos nagyobb megértést és vitát. Függetlenül attól, hogy mennyire ismeri a Fushë-Arrëz-et, reméljük, hogy ez a cikk informatív, és felkeltette az érdeklődését, hogy még ma többet megtudjon erről a nagyon fontos témáról.
Fushë-Arrëz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Megye | Shkodra | ||
Község | Fushë-Arrëz | ||
Alközség | Fushë-Arrëz | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2438 fő (2012. jún. 12.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 533 m | ||
Időzóna | |||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Fushë-Arrëz város Albánia északi részén, Shkodra városától légvonalban 43, közúton 75 kilométerre keletre, a Mirdita-vidék északi részén, a Fan völgyében. Shkodra megyén belül Fushë-Arrëz község székhelye, Fushë-Arrëz alközség központja.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 2513 fő,[3] Fushë-Arrëz város becsült lakossága 2006-ban 2438 fő volt.[4] Látnivalókban szűkölködő egykori bányászváros.
Fushë-Arrëz a Mirdita-fennsík északi részét átszelő Nagy-Fan folyó délnyugat–északkeleti irányú felső szakaszának völgyében fekszik, az északról érkező Kryezi-patak (Përroi i Kryeziut) torkolatának közelében, 503 méteres tengerszint feletti magasságban.A várostól délre a Munella-hegységhez tartozó Marshez-hegy (Maja e Marshezit, 1010 m), míg északról a Kunora e Dardhës hegység déli nyúlványa, a Hije-hegy (Maja e Hijes, 1077 m) szegélyezi a völgyszakaszt.[5] A települést átszeli a Shkodrát Kukësszal összekötő SH5-ös főút. A várostól 10 kilométerre keletre erről ágazik le észak felé, a Fierzán át Bajram Curriba tartó SH22-es főút.[6]
A 20. század közepéig nehezen megközelíthető, jelentéktelen falu volt, lakói fakitermeléssel foglalkoztak. A 20. század második felében, a kommunizmus évtizedeiben fejlesztették iparvárossá. Egyfelől faipari, fafeldolgozó üzemegységeket építettek – 1964-től a helyi fűrészárugyár igazgatója Pali Miska, későbbi kommunista politikus volt –, másfelől a közelben megnyitott bányák nyersanyagára épülő ércdúsítót és rézfeldolgozó gyárat telepítettek Fushë-Arrëzbe.[7]
A rendszerváltást követően üzemeinek nagy része bezárt, munkanélküliség és elvándorlás sújtotta. Napjainkban befektetőkre váró, fejletlen infrastruktúrájú város.[8]