Rubik (település)

A Rubik (település) kérdése napjaink egyik legrelevánsabb kérdése, amely a társadalom különböző területein érezteti hatását. A Rubik (település) eredetétől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig szenvedélyes vitákat váltott ki, és számos tanulmány és kutatás tárgya. Ebben a cikkben a Rubik (település)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük történelmi jelentőségét, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatását és mai relevanciáját. Ezenkívül megvizsgáljuk a Rubik (település) lehetséges jövőbeli következményeit és a lehetséges megoldásokat az általa jelentett kihívásokra. Tartson velünk ezen az izgalmas utazáson a Rubik (település) világán keresztül!

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Rubik, illetve Rubiku.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Rubik
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeLezha
KözségMirdita
AlközségRubik
Irányítószám4454
Körzethívószám(+355) 0284
Népesség
Teljes népesség4454 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület140,5 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 46′, k. h. 19° 47′41.766667°N 19.783333°EKoordináták: é. sz. 41° 46′, k. h. 19° 47′41.766667°N 19.783333°E
Rubik weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Rubik témájú médiaállományokat.

Rubik kisváros Albánia északi részén, Lezha városától légvonalban 13, közúton 32 kilométerre keletre, a Lezha megyei Rubik alközség központja. A 2011-es népszámlálás alapján az alközség teljes népessége 4454 fő.[1]

Történelme

A Fan folyó völgyében fekvő település az ország egyik legjelentősebb római katolikus kegyhelye. A második világháború után a környéken rézbányákat nyitottak, a városban ércdúsító épült. Az 1991-es rendszerváltás után ezek az üzemek bezártak, Rubik lakóinak nagy része munkanélküli lett, az egyetlen bevételi forrást az ideérkező zarándokok elszállásolása jelenti. A 2000-es évek heves esőzéseit követően a Fan többször kilépett a medréből, és elöntötte a város egy részét.

Nevezetességei

A városka fölé magasodó fehér sziklán áll a kis Mennybemenetel-templom (Kisha e Shëlbuemit), amely a dühödten ateista Hoxha-diktatúra templomrombolásait is átvészelte. A 12–13. században épült bizánci templomapszis freskói 1272-ben készültek. Az épület a második világháborúban megsérült, s csak az 1990-es években, külföldről érkező adományokból újították fel. Egykor a templomhoz tartozott a mára elpusztult ferences kolostor és a Szent Antal-kápolna (Shën Nou).

Jegyzetek

  1. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Lezhë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  

Források

  • Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. . = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
Ez az albán településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!