Ballsh

A mai világban a Ballsh olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette. Akár a mai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása miatt, a Ballsh nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken. A tudományos szférától a kulturális szféráig a Ballsh számos tanulmány és kutatás tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék jelentőségét és életünkre gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben a Ballsh-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük következményeit és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.

A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Ballsh, illetve Ballshi.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Ballsh
Ballsh látképe
Ballsh látképe
Közigazgatás
Ország Albánia
Irányítószám9308
Körzethívószám0313
Népesség
Teljes népesség7657 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság231 m
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 35′ 47″, k. h. 19° 44′ 18″40.596418°N 19.738380°EKoordináták: é. sz. 40° 35′ 47″, k. h. 19° 44′ 18″40.596418°N 19.738380°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Ballsh témájú médiaállományokat.

Ballsh kisváros Közép-Albánia déli részén, Mallakastra kerület székhelye. Lakossága mintegy 10 700 fő (2006, becslés[1]). A Myzeqeja síkság peremén fekvő település iparváros, olajipari központ.

A város mellett Büllisz (latinosan Byllis) néven már az illírek várost alapították, amely a bizánci időkben egyházmegyei központ volt, saját bazilikával.[2] A 20. századig kevésbé jelentős piachelyként tartották számon. A környékén lévő gazdag olajmezőkre Enver Hoxha idejében telepítettek kőolajfúró tornyokat, de ezek nagy része ma már nem működik, továbbra is üzemel azonban a város állami kézben maradt finomítója. Ballsh korábbi ipari jelentőségére utal, hogy a vasútvonalakban szűkölködő országban Fiertől idáig vezettek egy szárnyvonalat, amelyet 2000-ben felújítottak.[3] A kommunista diktatúra alatt itt működött az ország egyik munkatábora, ahova az 1980-as évek elején mintegy 2400 politikai foglyot internáltak.[4]

Jegyzetek

  1. ↑ Lásd az Albánia városai szócikkben.
  2. ↑ Jacques 1995. 151.; Curta 2001. 139.
  3. ↑ Central and South-Eastern Europe 2003. 95.
  4. ↑ Country reports 1999. 853.

Források

  • Edwin E. Jacques, The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present, Jefferson, McFarland, 1995, ISBN 0899509320.
  • Country reports on human rights practices, Washington, U.S. G.P., 1999, ISSN 0198-9669.
  • Florin Curta, The making of the Slavs: History and archaeology of the Lower Danube Region, ca. 500–700, Cambridge, Cambridge University Press, 2001, ISBN 0521802024.
  • Central and South-Eastern Europe, London, Europa Publications, 2003, ISSN 1470-5699.
Ez az albán településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!