Ebben a cikkben elmélyülünk a Friedrich Gundolf lenyűgöző világában, amely téma az évek során érdeklődést és vitát váltott ki. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk a Friedrich Gundolf körüli összes releváns és ellentmondásos szempontot. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Friedrich Gundolf-ről létező különböző nézőpontokat és értelmezéseket, elmélyülve annak következményeiben és következményeiben. Hasonlóképpen, elmélyülünk a Friedrich Gundolf-el kapcsolatos legújabb kutatásokban és fejlesztésekben, frissítve és teljes képet adva erről az izgalmas témáról.
Friedrich Gundolf | |
![]() | |
Született | Friedrich Leopold Gundelfinger 1880. június 20.[1][2][3] Darmstadt |
Elhunyt | 1931. július 12. (51 évesen)[4] Heidelberg |
Állampolgársága | német[5] |
Házastársa | Elisabeth Gundolf |
Gyermekei | Cordelia Gundolf |
Szülei | Sigmund Gundelfinger |
Foglalkozása | |
Iskolái | |
Halál oka | rák |
Sírhelye | Bergfriedhof[3] |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Gundolf témájú médiaállományokat. | |
Friedrich Gundolf (eredeti nevén Friedrich Leopold Gundelfinger) (Darmstadt, 1880. június 20. – Heidelberg, 1931. július 12.) német költő, irodalomtörténész és egyetemi tanár.
Stefan George német költő baráti köréhez tartozott épp úgy, mint Rainer Maria Rilke. 1916-ban a Heidelbergi Egyetem germanisztika professzora lett és a weimari köztársaság egyik leghíresebb tudósává vált. Goethe nagy tisztelője volt. 1921 körül tanította a Harmadik Birodalom későbbi propagandaminiszterét, Joseph Goebbelst, aki nagyon sokra becsülte zsidó származású oktatóját.[6]
1927-ben rákot diagnosztizáltak nála. Ez a betegség okozta néhány évvel későbbi halálát.
Névadója az 1964-ben alapított Friedrich Gundolf-díjnak, amelyet a Német Akadémia adományoz évente a német kultúra külföldi terjesztéséért.