Füredi Ignác

A mai világban a Füredi Ignác olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok embert érdekel. A profiktól az amatőrökig a Füredi Ignác számos olyan személy figyelmét felkeltette, akik igyekeztek jobban megérteni jelentőségét és a társadalomra gyakorolt ​​hatását. A történelem során a Füredi Ignác jelentős hatással volt a mindennapi élet különböző területeire, a kultúrától a technológiáig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Füredi Ignác szerepét az idők során, valamint jelentőségét a modern világban. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Füredi Ignác különböző aspektusait és jelentőségét a mai világban.

Füredi Ignác
SzületettFührer Ignác
1837. augusztus 15.[1]
Ladamóc
Elhunyt1909. január 16. (71 évesen)[1]
Budapest VIII. kerülete
Állampolgárságamagyar
GyermekeiFüredi Mór
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5-1-13)

Füredi Ignác, 1883-ig Führer[2] (Ladmóc, 1837. augusztus 15. – Budapest, Józsefváros, 1909. január 16.)[3][4] író, pedagógus. Füredi Mór ügyvéd, újságíró apja.

Életútja

Református iskolába és héderbe egyidejűleg járt, majd a dunaszerdahelyi, kismartoni, pozsonyi és nikolsburgi jesivákban tanult, 1858-ban pedig a pesti katolikus tanítóképzőt végezte el. 1862-ben Sátoraljaújhelyen lett tanító a zsidó népiskolánál, majd 1872-ben a budapesti Országos Izraelita Tanítóképző Intézetben lett tanár. Ő fordította le kilenc kötetben a Machzor-t és a Szidur-t, azonkívül franciából Rousseau Emile-jét. Számos kitűnő tankönyvet és iskolai szótárt is írt. Írt magyar nyelvtant német nyelven, magyarul pedig héber, német és francia nyelvkönyveket, történelmi, földrajzi, természetrajzi és számtani tankönyveket, azonkívül az első idegen szavak szótárát Közhasznú idegen szótár címen (1891), valamint a Magyar nyelvhibák javító és magyarázó szótára című munkát (1902).

Házastársa Zafir Katalin (1839–1920)[5] volt.

Főbb művei

  • Kisebb és nagyobb világtörténet (Budapest, 1877–79)
  • Báró Manx kalandjai és Bőrharisnya (elbeszélés, Budapest, 1887)
  • Teljes héber-magyar Machzor (Budapest, 1889)
  • Közhasznú idegen szótár (a szószármazás és kiejtés megjelölésével (Budapest, 1892)
  • Magyar nyelvhibák javító és magyarázó szótára (Budapest, 1902)

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04815.htm
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 48373/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 5. oldal 1. sor
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 149/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  4. ↑ Füredi Ignác meghalt (1909. január 19.) Pesti Hírlap, 31. évfolyam, 15. szám. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  5. ↑ Füredi Ignácné gyászjelentése (1920. június 26.) Budapesti Hírlap, 40. évfolyam, 152. szám, 3. o.

Források