Ebben a cikkben elmélyülünk a Déchy Mór lenyűgöző világában, feltárva annak több oldalát és jelentését. Történelmi megközelítéstől kortárs megközelítésig elemezzük, hogy a Déchy Mór hogyan hagyta nyomát a társadalom különböző aspektusaiban. Kutatásokon és tanúságtételeken keresztül feltárjuk a Déchy Mór körül létező különböző perspektívákat, lehetővé téve az olvasó számára, hogy átfogó és gazdagító képet kapjon erről a témáról. A kezdetektől a mai hatásig elmerülünk a Déchy Mór felfedezésén és elmélkedésén keresztül.
Édesapja vasúttervező mérnök, nagy gondot fordított fia neveltetésére. Elsősorban az idegen nyelvek tanulására ösztönözte. Temesvárott és Budapestenpiarista gimnáziumba járt, majd jogot geológiát és földrajzot tanult a bécsi egyetemen.
Leginkább azonban a Kaukázust tette tanulmány tárgyává. Ide szaktudósok társaságában hét nagy utazást vezetett, s ezek eredményeit fő művében adta ki: Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban (1907) címen, mely németül bővítve megjelent: Der Kaukasus. Reisen u. Forschungen im Kaukasischen Hochgebirde (3 kötet, 1905–1907) címen.
Déchy munkatársa volt a hazai és külföldi földrajzi folyóiratnak. Érdemeiért a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatta, a Magyar Tudományos Akadémia pedig tagjává választotta, úgyszintén számos külföldi földrajzi társaság is. Fénykép- és kőzetgyűjteményét a Magyar Királyi Földtani Intézetnek és a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Értékes szakkönyvtárát a vallás- és közoktatási minisztérium a debreceni egyetem részére vásárolta meg.
1884. Ő volt az első magyar, aki 5000 méter feletti csúcson járt (augusztus 23., Elbrusz nyugati csúcs, 5642 m). Így emlékezik erre a pillanatra: "Ezeken a magaslatokon, ezeken a jeges régiókban csak egyetlen egyszer jártak emberek. Azóta évek múltak el s mikor a Kaukázus felé vettem utamat, ennek a csúcsnak a meghódítása volt legforróbb vágyam. Most íme, elértem a célomat. Péter kibontotta a magunkkal hozott kis háromszínű lobogót s rúdra erősítve, amelyet hosszú ágból metszett és fáradhatatlanul cipelt fel magával, kitűztem az Elbrusz-csúcs havába. Hazám színeit ott lobogtatta a szél a Kaukázus legmagasabb ormán."
Ő volt az első magyar hegymászó, aki a Matterhorn és a Mont Blanc tetején állhatott.
Neve a tátraiDéchy-csúcs, Déchy-csorba helynevekben is megmaradt.
Mellszobra Érden, a Magyar Földrajzi Múzeum szoborparkjában található, a 10 legnevesebb magyar földrajztudóst ábrázoló szobrok között (Domonkos Béla szobrászművész alkotása).
2004-ben, Déchy Mór sikeres Elbrusz-mászásának 120. évfordulóján magyar hegymászók Déchy Mór emlékexpedíció-t vezettek a Kaukázusba.
Kaukazusi utazásaim tudományos eredményei, Mathematikai és Természettudományi Értesítő – A M. Tud. Akadémia III. osztályának folyóirata, XXVIII. kötet 5. füzet, MTA, Budapest, 1910
Erdélyi Péter: Déchy Mór. In: Magyar tudóslexikonA-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 241-242. o. ISBN 963-85433-5-3