Ebben a cikkben a Cseke Péter (irodalomtörténész) témáját különböző nézőpontokból és megközelítésekből tárgyaljuk. A Cseke Péter (irodalomtörténész) napjainkban nagy jelentőségű téma, amely felkeltette a szakértők, kutatók és a nagyközönség figyelmét. A történelem során a Cseke Péter (irodalomtörténész) számos tanulmány, vita és elmélkedés tárgya volt, bizonyítva a hatásának és hatókörének megértésének fontosságát. Ebben az értelemben a cikk fő célja a Cseke Péter (irodalomtörténész) különböző dimenzióinak elemzése, átfogó áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy megértsék a jelentését, következményeit és lehetséges következményeit a társadalom különböző területein. Emellett olyan új kutatásokat és felfedezéseket mutatnak be, amelyek bővítik a Cseke Péter (irodalomtörténész)-ről alkotott ismereteinket, frissített és gazdagító látásmódot kínálva ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.
Cseke Péter (Recsenyéd, 1945. január 30. –) irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár.
Életpályája
Középiskoláit 1963-ban végezte Székelyudvarhelyen, 1968-ban a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést nyert. Tanított az egyetemen, 1990 után a filológiai tudományok doktora, egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Újságírói Tanszékén. Doktorátusvezető, a Hungarológiai tudományok doktori iskola tagja. 1990-től a Korunk szerkesztője.
A Falvak Dolgozó Népe belső munkatársa. Versei a Vitorla-ének című lírai gyűjteményben (1967), fordításai a fiatal román költők Építő Amfion című magyar antológiájában (1967) jelentek meg. Kommunikációs tevékenységével támogatta a Zerindi Képtár létrehozását. Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása című tanulmányában (Korunk, 1974/4, 5) a riport megújulásáról és a riportelemzés kérdéseiről értekezett, s ebben a műfajban jelentkezett nemsokára Forrás-kötettel is: Víznyugattól vízkeletig (riportok, 1976).
Szerepelt az Emberarcok című riportkötetben (Beke Györggyel, Marosi Barnával, 1976), a Tollal, fegyverrel (1977) című gyűjteményben és a Kötések, sodrásban[3] című riportantológiában (1979). Egy korrajzzá szélesülő riportja a kolozsvári magyar biológusnemzedék indulásáról (Azzá váltunk-e, akivé akartunk? Korunk 1979/7-8) arra figyeltetett fel, hogy a második irodalmi Forrás-nemzedékkel együtt új tudományos-műszaki nemzedék is indult. Látóhegyi töprengések című kötetének (1979) riportjaiban, interjúiban a közelmúlt és a jelen irodalmának, művelődésének számos munkását szólaltatta meg. Kiemelkedett közülük az Adyfalváért hadakozó Papp Aurél, Debreczeni László vallomásai és a Kányádi Sándor apját megszólaltató Emberségből példát című írás. Egyik utóbbi kötete A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. (Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2008.)
Kutatási területe
A romániai magyar irodalom és sajtó története, sajtóelmélet, szociográfia.
Volt egyszer egy iskola. Csombordi emlékkönyv, 1935–1995; összeáll. Fülöp István, szerk. Csávossy György, Cseke Péter; Corvin, Déva, 1996
Metaforától az élet felé. Kisebbségi értelmiség – kisebbségi nyilvánosság. Tanulmányok (1987–1997); Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1997
Szabédi napjai. Emlékezések, tudományos előadások Kolozsvárt, 1992–1997; összeáll. Cseke Péter. bev. Kántor Lajos; Korunk Baráti Társaság–A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága–Anyanyelvi Konferencia, Kolozsvár–Budapest, 1998
125 éves a kolozsvári egyetem. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai; szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda; Komp-Press, Kolozsvár, 1999
"A Homoród füzes partján...". Dolgozatok a Székelyföld és a Szászföld határvidékéről; szerk. Cseke Péter, Hála József; Pro-Print, Csíkszereda, 2000
Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat; Balassi, Budapest, 2000 (Kortársaink)
Láthatatlan emlékművek. Erdélyi variációk nyelv és lélek szövetségére, 1970–2000; Felsőmagyarország, Miskolc, 2000
Tényfeltárás – szociográfia; Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár 2001
Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések; Kriterion, Kolozsvár, 2003 (Gordiusz)
A Tizenegyek. Egy antológia elő- és utóélete, 1923–2003; közzéteszi Cseke Péter; Kriterion, Kolozsvár, 2003
Időrobbanás. Esszék, tanulmányok, dokumentumok a szellemi útkeresés műhelytörténetéből; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2003
László Dezső emlékezete. 1904–2004; szerk. Cseke Péter; Polis, Kolozsvár, 2004
Minőségi igények és módszertani követelmények a felsőoktatásban. Válogatás a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán tartott módszertani konferenciák előadásaiból, 2001–2003; szerk. Cseke Péter, Kozma Kis Erzsébet-Edit; Presa Universitara Clujeana, Kolozsvár, 2004
Jöjjön el a mi időnk, Esszék, tanulmányok, dokumentumok; Pallas-Akadémia, Csíkszereda 2005 (Bibliotheca Transsylvanica)
Buday György és Kolozsvár. Álom egy Solveig-házról. Esszék, tanulmányok, levelek, visszaemlékezések; szerk. Cseke Péter; Komp-Press, Kolozsvár, 2006
Legyen eszünk, ha már volt. Feljegyzések Európán innen, Erdélyen túl, 1990–2005; Felsőmagyarország–Szépírás, Miskolc–Szolnok, 2006
A magyar szociográfia erdélyi műhelyei; Kolozsvári Egyetemi, Cluj-Napoca, 2007
A magyar szociográfia erdélyi műhelyei; Magyar Napló, Budapest, 2008
Kistérségek – nagy remények? A társadalmi önépítés megújuló formáiról; szerk. Cseke Péter; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2009
Álom egy kolozsvári Solveig-házról. Eszmetörténeti írások, dokumentumok; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2010
Fájó sebekből termő ágak. Világtávlatban gondolkodó Erdélyi Fiatalok. Eszmetörténeti tanulmányok; Lucidus, Budapest, 2010 (Kisebbségkutatás könyvek)
A tudomány határai; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2011