Napjainkban a Simonka László olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Akár a gazdaságra, a technológiára, a kultúrára vagy a politikára gyakorolt hatása miatt, a Simonka László a jelenlegi dinamika kulcsfontosságú elemévé vált. Hatása minden területen érezhető, vitákat, vitákat, előrelépéseket és jelentős változásokat generál. Ezért szükséges a Simonka László-hez kapcsolódó összes szempontot behatóan elemezni, hogy megértsük hatókörét és a modern világra gyakorolt hatásait. Ezért ebben a cikkben elmélyülünk a Simonka László tanulmányozásában, feltárva annak különböző oldalait és a mai társadalomra gyakorolt hatását.
Simonka László | |
Született | 1929. április 4. Szatmárnémeti |
Elhunyt | 1984. augusztus 15. (55 évesen) Bukarest |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | újságíró, szerkesztő |
Simonka László (Szatmárnémeti, 1929. április 4. – Bukarest, 1984. augusztus 15.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő.
Iskoláit szülővárosában végezte, majd a kolozsvári Agrártudományi Főiskolán szerzett agrármérnöki diplomát 1953-ban. A bukaresti Falvak Dolgozó Népe szerkesztőségében dolgozott mint riporter, szerkesztő (1954–68), majd a lap főszerkesztője (1968–84).
Helyzetfeltáró riportokat, elemző publicisztikai írásokat, falusi tárgyú jegyzeteket közölt. A Falvak Dolgozó Népe főszerkesztőjeként kibővítette a külső szakember munkatársak körét; az ő idejében a lapban mezőgazdasági szakmelléklet, több mezőgazdasági szakmai, sőt a falusi művelődési élet fellendítését célzó akciókról szóló cikksorozat is megjelent.
Előszót írt a lap riportjaiból Cseke Péter és Zágoni Attila által összeállított Kötések, sodrásban c. antológiához (Bukarest, 1980). Külső munkatársként meséket közölt a Napsugárban (1957–59).