A mai világban a Capodimonte-palota egyre szélesebb körben érdekelt témává vált. Számos oldalával és az élet különböző területeire gyakorolt hatásával a Capodimonte-palota sok ember figyelmét felkeltette, a terület szakértőitől kezdve egészen azokig, akik most kezdik felfedezni a következményeit. Függetlenül attól, hogy a Capodimonte-palota személyre, témára, dátumra vagy bármely más elemre vonatkozik, relevanciája a modern társadalomban tagadhatatlan. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Capodimonte-palota különböző dimenzióit, elemezve jelentőségét, kihívásait és lehetséges következményeit a jövőre nézve.
Nápoly történelmi központja | |
Világörökség | |
Capodimonte Palota | |
Adatok | |
Ország | Olaszország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, IV |
Felvétel éve | 1995 |
Elhelyezkedése | |
![]() |
A Capodimonte-palota (ma a Capodimonte Múzeum) egykori Bourbon-kori palota Nápolyban, a Két Szicília Királyság uralkodóinak egykori nyári rezidenciája. Ma a város legjelentősebb múzeuma és galériája.
VIII. Károly, Nápoly és Szicília királya (III. Károly spanyol király) építtette 1738-ban Giovanni Antonio Medrano tervei alapján, akinek a nevéhez fűződik többek közt a San Carlo operaház megépítése is. A király a hatalmas Farnese-gyűjtemény elhelyezése céljából építtette. A gyűjteményt anyjától, Elisabetta Farnesétől, az utolsó pármai uralkodó leszármazottjától örökölte.
A múzeum a nápolyi és az olasz kulturális örökség remekműveinek otthona. Az első két emeleten a Nápolyi Nemzeti Galéria foglal helyet 13–18. századi festményekkel (Simone Martini, Tiziano, Vincenzo Petrocelli, Caravaggio és sokan mások).
Megtekinthetők a királyi lakosztályok eredeti 18. századi bútorokkal, porcelán- és majolikagyűjteménnyel. A palotáról nevezték el a közelben levő capodimontei porcelángyárat. A gyárat 1743-ban alapította VIII. Károly, Bourbon-király.