A mai világban a Bogoljub Jevtić olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki és nagy hatással van a társadalomra. A Bogoljub Jevtić létrejötte óta vita, kutatás és fejlesztés tárgya volt, többféle nézőponttal és megközelítéssel. A történelem során a Bogoljub Jevtić alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva gondolkodásukat, cselekvésüket és környezetükhöz való viszonyukat. Ebben a cikkben a Bogoljub Jevtić különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, és elemezzük a tudománytól és a technológiától a kultúráig és művészetig különböző területekre gyakorolt hatásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Bogoljub Jevtić hogyan fejlődött az idők során, alkalmazkodva a társadalmi és gazdasági változásokhoz.
Bogoljub Jevtić | |
![]() | |
Jugoszláv Királyság 15. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1934. december 22. – 1935. június 24. | |
Előd | Nikola Uzunović |
Utód | Milan Stojadinović |
Katonai pályafutása | |
Csatái | első világháború |
Született | 1886. december 24. Kragujevac |
Elhunyt | 1960. június 7. (73 évesen) Párizs, Franciaország |
Párt | Yugoslav National Party |
Foglalkozás | diplomata, politikus, miniszterelnök |
Iskolái | Belgrádi Egyetem Jogi Kar |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bogoljub Jevtić témájú médiaállományokat. |
Bogoljub Jevtić (Kragujevac, 1886. december 24. – Párizs, 1960. június 7.) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
A középfokú iskoláit követően jogi tanulmányokat folytatott Belgrádban. 1917-ben Stockholmban, majd 1918 júliusában a szerb követség titkára Londonban.
1920 decemberében jugoszláv megbízott a háborús kártételi bizottságban, Párizsban. 1924-től a jugoszláv nagykövetség tanácsadója volt Párizsban és Brüsszelben. 1926. május 9-től nagykövet Tiranában, majd 1928 elején áthelyezték Bécsbe, később Budapestre.
Sándor király meggyilkolása után 1934. december 22-én kinevezték Jugoszlávia miniszterelnökének, ezt a posztot 1935. június 24-ig töltötte be.