Berény Henrik

Ebben a cikkben a híres Berény Henrik lenyűgöző életét tárjuk fel, akinek hozzájárulása kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Szerény kezdetétől a csúcsra való felemelkedéséig a Berény Henrik minden korosztályt és az élet minden területéről elbűvölt. Ezeken az oldalakon végig felfedezhetjük azokat az eredményeket, kihívásokat és fontos pillanatokat, amelyek meghatározták Berény Henrik utazását, valamint az őt körülvevő világra gyakorolt ​​tartós hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson a Berény Henrik életén keresztül, és fedezze fel, hogy öröksége miként inspirálja és befolyásolja a következő generációkat.

Berény Henrik
SzületettWeisz Henrik
1871. január 1.[1][2][3]
Kassa[1][2][3]
Elhunyt1932. március 23. (61 évesen)[1]
Budapest[1][2][4][3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaCharlotta Wiehe
SzüleiWeisz Sarolta
Weisz Emil
Foglalkozása
Halál oka
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (15. parcella, 2. sor, 34. sírhely)
Zenei pályafutása
Hangszerhegedű
A Wikimédia Commons tartalmaz Berény Henrik témájú médiaállományokat.

Berény Henrik, született: Weisz Henrik, külföldön Henri/Henry Berény (Kassa, 1871. január 1. – Budapest, 1932. március 22.)[5] hegedűművész és zeneszerző.

Élete

Weisz Emil és Weisz Sarolta fiaként született.[6][5] Tanulmányait Bécsben végezte Joseph Joachimnál. A művészképző elvégzése után kezdte sikeres turnéinak sorozatát. 1886-ban Liszt Ferenc levelével Párizsba utazott, ahol lassan az elsők közé emelkedett. Mintegy három évtizedet élt és dolgozott a francia fővárosban. 1899-ben változtatta családnevét Berényire, ekkor Koppenhágában lakott.[7] Halála előtt néhány évvel, 1930-ban sikerült megvalósítania azt a tervét, amely régóta foglalkoztatta: „szimfonikus cigányzenekart“ szervezett, amellyel Francia- és Németországban, valamint Angliában körútra indult. Berény volt eme zenekar vezetője, amely minden városban, ahol megfordult, játékával elragadta a közönséget, műsorában a magyar zenének csinált propagandát. Berény, mint Párizsban élő magyar muzsikus, számos kitüntetést szerzett.

Több száz táncdarabja és kamarazeneműve mellett értékes zenés színpadi műveket is komponált. Chou-chou című operettje, A kéz című pantomimje, a Thalma című operája európai sikert aratott. Táncdarabjainak száma felülmúlja a háromszázat. Annak idején A púpos Boldizsár című, a Magyar Színházban bemutatott (1922) misztériumhoz is Berény írt kísérőzenét. 1930-ban volt A kulisszák mögött című operettjének párizsi premierje.

Utolsó éveiben súlyos cukorbetegség gyötörte, halálát azonban „angina pectoris“ okozta. Felesége Charlotte Wiehe (1865–1947) dán táncművésznő volt.[8]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Kongresszusi Könyvtár: Library of Congress Name Authority File (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. augusztus 29.)
  2. ↑ a b c PIM-névtér
  3. ↑ a b c Kongresszusi Könyvtár. Kongresszusi Könyvtár
  4. ↑ a b c FamilySearch (angol nyelven)
  5. ↑ a b Budapest VI. kerületi állami halotti anyakönyv, 2803/1932.
  6. ↑ Kassai izraelita hitközség születési anyakönyve, 1/1871.
  7. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 120505/1899. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 721. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1899. év 47. oldal 48. sor
  8. ↑ Berény Henrik halotti bejegyzésében Wicke Saroltaként szerepel.

Források

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap