Befolyással üzérkedés

Napjainkban a Befolyással üzérkedés egyre aktuálisabb téma a társadalomban. Az idő múlásával láthattuk, hogy a Befolyással üzérkedés hogyan nyert teret különböző területeken, a politikától a szórakoztatásig. Nyilvánvaló, hogy a Befolyással üzérkedés nagy hatással volt arra, ahogyan élünk, és hogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Befolyással üzérkedés különböző oldalait és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását, valamint a jövőre nézve jelent kihívásokat és lehetőségeket.

 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Büntetőjog különös rész 2.
A büntetőjog sorozat része
Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás
és a közélet tisztasága
elleni bűncselekmények
A közrend elleni bűncselekmények
A gazdasági bűncselekmények
A vagyon elleni bűncselekmények
Sablon:Büntetőjog különös rész 2
Nem tévesztendő össze a következővel: Üzérkedés.

A befolyással üzérkedés a korrupciós bűncselekmények egyike a magyar Büntető Törvénykönyvben (2012. évi C. törvény). Egyes tényállási elemeiben a vesztegetéshez, mások tekintetében a csaláshoz áll közel.[1]

A hatályos Btk-ban (2012. évi C. törvény)

Tényállása

Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más számára jogtalan előnyt kér, a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]

A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt veszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, vagy c) a bűncselekményt üzletszerűen követi el.[3]

Aki az (1) bekezdésében meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[4]

A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban követik el.[5]

Az (1) és (2) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.[6]

A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetőjével szemben, ha a bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.[7]

Története

Az 1961. évi V. törvény ezt a bűncselekményt hivatali befolyással üzérkedésnek nevezte. A korábbi büntető törvénykönyv, az 1978. évi IV. törvény változtatta a bűntett elnevezését befolyással üzérkedésre. Az alapesetet a törvény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel, a minősített esetet 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegette.

Jegyzetek

  1. ↑ https://ujbtk.hu/prof-dr-gal-istvan-laszlo-a-befolyassal-uzerkedes-mint-specialis-csalas-nehany-aktualis-elmeleti-es-gyakorlati-problemakore/
  2. ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (1) bek.
  3. ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (2) bek.
  4. ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (3) bek.
  5. ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (4) bek.
  6. ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (5) bek.
  7. ↑ 2012. évi C. törvény 299. § (6) bek.

Források

Kapcsolódó szócikkek