Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Járványügyi szabályszegés jelenségét és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. Megjelenése óta a Járványügyi szabályszegés vitákat, ellentmondásos véleményeket váltott ki, és mély érdeklődést váltott ki különböző területeken. Az évek során a Járványügyi szabályszegés fejlődött és új dimenziókat öltött, nemcsak a minket körülvevő világgal való interakciót befolyásolva, hanem a valóságról alkotott képünket is. Részletes elemzéssel foglalkozunk a Járványügyi szabályszegés különböző aspektusaival, és megvizsgáljuk relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A járványügyi szabályszegés a közegészségügyi bűncselekmények egyike.
A hatályos Btk. (2012. évi C. törvény) 361. §-a szerint:
Aki
a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,
b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályait megszegi,
c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés szabályait megszegi, vétség miatt elzárással büntetendő.[1]
A hatályon kívül helyezett 1978. évi IV. törvény is büntetni rendelte.