Kifosztás

A mai világban a Kifosztás olyan téma, amely különböző területeken sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mai relevanciájáig a Kifosztás sokak érdeklődési területévé vált. A technológiai fejlődéssel és a társadalmi dinamikában bekövetkezett változásokkal a Kifosztás fejlődött és alkalmazkodott a modern világ igényeihez. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Kifosztás-et és jelentését a jelenlegi kontextusban, valamint a témával kapcsolatos különböző szempontokat.

 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Büntetőjog különös rész 2.
A büntetőjog sorozat része
Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás
és a közélet tisztasága
elleni bűncselekmények
A közrend elleni bűncselekmények
A gazdasági bűncselekmények
A vagyon elleni bűncselekmények
Sablon:Büntetőjog különös rész 2

A büntetőjogban a kifosztás egy vagyon elleni erőszakos bűncselekmény.

A hatályos jogban

A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv [1] szerint:

„366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett

a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő,

b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy

c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz,

bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

a) jelentős értékre,

b) csoportosan,

c) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást

a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,

b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben

követik el.[2]”

A korábbi jogban

A korábbi magyar jog szerint a kifosztás bűntettét az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett

  • úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti,
  • az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el,
  • védekezésre képtelen személytől vesz el.[3]

A kifosztás büntetési tételét a törvény - a bűncselekmény társadalomra veszélyességének megfelelően - a lopásnál szigorúbban, viszont a rablásnál enyhébben határozta meg.

Hivatkozások

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ 2012. évi C. törvény 366. §
  2. ↑ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv
  3. ↑ 1978. évi IV. törvény 322. § (1) bekezdés