Ebben a cikkben a Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel-hez kapcsolódó különféle szempontokat vizsgáljuk meg, azzal a céllal, hogy elmélyüljünk annak jelentésében, fontosságában és relevanciájában a különböző területeken. A mai társadalomra gyakorolt hatásától egészen bizonyos területekre gyakorolt hatásáig a Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel felkeltette a különböző tudományterületek szakértőinek és tudósainak figyelmét. Egy részletes és sokrétű elemzésen keresztül különböző perspektívák kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasók számára, hogy teljes mértékben megértsék a Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel jelentőségét és a kortárs világra gyakorolt hatását. Ez a cikk átfogó és gazdagító elképzelést kíván nyújtani a Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel-ről, releváns és naprakész információkat nyújtva, amelyek hozzájárulnak a téma megismeréséhez és megértéséhez.
A visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, e bűncselekmény a veszélyes anyagok és eszközök biztonságos forgalmazásához és felhasználásához fűződő társadalmi érdeket védi.
Btk. 263/A. §
A bűncselekmény elkövetési tárgya a lőfegyver – olyan eszköz, melynek csövéből gáz segítségével 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék lőhető ki – és a lőszer – olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport és gyúelegyet tartalmaz.
Hatósági engedély szükséges lőfegyver és lőszer gyártásához, kereskedelméhez, megszerzéséhez, tartásához, javításhoz, hatástalanításhoz, országba behozatalhoz illetve kiviteléhez. Az engedély kiadására a rendőrség jogosult. Az engedély kiadható szolgálati célból (erdőőr), vadászati célból, sportlövészeti célból, önvédelmi célból. Ez utóbbi célból fegyveres szerv hivatásos állományú tagja, bíró, ügyész, országgyűlési képviselő, kormány tagja, államtitkár, minisztériumi főosztályvezető vagy polgármester kaphat, továbbá az, aki bizonyítja, hogy tevékenysége miatt élete, testi épsége fokozott védelmet igényel. Részletes szabályokat lásd itt:
A bűncselekmény elkövetési magatartásai az engedély nélküli készítés (összeszerelés, gyártási műveletek végzése), megszerzés (birtokbavétel – a kipróbálásra, megtekintésre átvétel azonban nem tartozik ide), tartás (hosszabb idejű birtoklás), forgalomba hozatal (lőfegyver több személy részére történő átadása). A fenti magatartásokra vonatkozó engedély kereteinek túllépése szintén elkövetési magatartása a bűncselekménynek (pl.: önvédelmi célból csak egy darab fegyver tartható, sport célból pedig kettő). A lőfegyver, lőszer engedéllyel nem rendelkezőnek történő átadásával szintén megvalósul a bűncselekmény.
Külön szabályozza a törvény a kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszerrel való elkövetést. A csekély mennyiség legfeljebb tíz darab lőszert jelent. (Btk 325.§ (6) )