Állatkínzás
A Állatkínzás ma nagyon érdekes téma. Jelentősége a társadalom, a kultúra és a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásában rejlik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Állatkínzás-hez kapcsolódó alapvető szempontokat, elemezve annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatásait, valamint a terület szakértőinek véleményét és szempontjait. Annak érdekében, hogy átfogó képet adjunk a Állatkínzás-ről, különböző nézőpontokkal foglalkozunk, és naprakész és releváns információkat nyújtunk a témában.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
Az állatkínzás a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, a jogszabály védi az állatokat a bántalmazástól, kínzástól. Az egyik leghíresebb állatkínzó Cséry Eszter, aki kiskorában óvónő anyja hatására állatokat ölt és kínzott, a saját unokatestvérét is pszichiátriára juttatta.
Út a büntetőjogi védelemhez
- A Nemzetközi Állatvédő Liga 1989. október 21-én fogadta el az Állati jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez nemcsak az állatkínzás tilalmával, hanem az állatokkal kapcsolatos pozitív bánásmódról (állatjólét, állati jogok is szól. Magyarországon az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az állatvédelmi törvényt.[1]
A tényállás bevezetése
E bűncselekményt a 2004. évi X. törvény iktatta be a büntető törvénykönyvbe, 266/B. §-ként. A törvény indokolása szerint Magyarországon olyan méreteket öltött az állatok bántalmazása, kínzása, hogy ez szükségessé tette az állatok elleni ilyen cselekmények büntethetővé tételét. A szakasz sorszámát 2013. július 1-től 244. §-ra változtatták.
Az eredeti szöveg
- A Btk. 2013. július 1-je előtt hatályban volt szövege (266/B. §) szerint:
- Aki
- a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
- b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[2]
- Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.[3]
- A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.[4]
A hatályos magyar szabályozás
- A Btk. 2013. július 1-je óta hatályos szövege (244. §) szerint:
- (1) Aki
- a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
- b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
- (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
Az elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetési magatartásai a gerinces állat bántalmazása, olyan bánásmód alkalmazása, mely maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okoz. Az (1) bekezdés b, pontját csak állattartó követheti el: háziasított emlősállat (pl. ló, kutya, macska stb.) vagy egyéb veszélyes állat (tigris, óriáskígyó, skorpió) elűzése, elhagyása, kitétele. A (2) bekezdésben elkövetési magatartás, ha a vadászatot tiltott eszközzel vagy módon folytatnak, vagy a halászat tiltott eszközökkel vagy módon történik.
Joggyakorlat
11/2015. számú büntető elvi döntés: Nem valósul meg az állatkínzás, ha a terhelt olyan módon öli meg az állatokat, amely a háztáji gazdaságokban a baromfi levágásának tipikus módja .[5]
24/2018. számú büntető elvi határozat:
I. Végszükség miatt nem valósítja meg az állatkínzás bűntettét, aki az emberek testi épségét, egészségét közvetlen támadással fenyegető kutyát lelövi .
II. A támadás élőlény általi, más ellen irányuló ártó vagy veszélyeztető erőkifejtés, amellyel szemben helye van védekezésnek. Az állat általi támadással szembeni védekezés lehetősége pedig nem szűkebb, mint amikor a támadást ember hajtja végre .[6]
Jegyzetek
- ↑ 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről
- ↑ Btk. 266/B. § (1)
- ↑ Btk. 266/B. § (2)
- ↑ Btk. 266/B. § (3)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2019. június 23.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2019. június 23.)
Források
- Büntető törvénykönyv
További információk
- Állatvédő.hu
- mindent az állatvédelemről
- Állatbarát Web Kuckó
- Orpheus Állatvédő Egyesület
- Thewrewk Árpád: Állatkínzás és állatvédelem; Franklin Ny., Budapest, 1887
- Mezey Ödön: A ló szenvedéseiről, vagy emberek könyörtelenségéről és közömbösségéről!; Közlekedési Ny., Budapest, 1927 (Az állatok panaszkönyve)
- Melanie Joy: Miért szeretjük a kutyákat, esszük meg a disznókat és viseljük a teheneket? Bevezetés a karnizmusba. A hitrendszer, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos állatokat megegyünk, másokat pedig ne; Angyali Menedék, Budapest, 2018
- Petrétei Dávid–Schreiter Katalin–Tilki Katalin: Támpontok az állatkínzás nyomozásához; Ludovika Egyetemi, Budapest, 2021. ISBN 978-615-531-609-0