Beczássy Judit

Ma a Beczássy Judit olyan téma, amely a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette. Akár az iparágra gyakorolt ​​hatásának, akár a populáris kultúrában betöltött relevanciájának, akár a tudományos területen gyakorolt ​​befolyásának köszönhetően, a Beczássy Judit-nek sikerült átlépnie a nem, az életkor és a nemzetiség korlátait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Beczássy Judit különböző aspektusait és a jelenkori világban betöltött jelentőségét. Az eredetétől a jövőbeli előrejelzésekig egy mély elemzésbe fogunk beleásni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Beczássy Judit jelentőségét jelenlegi társadalmunkban.

Beczássy Judit
Élete
Született1888. szeptember 20.
Szeged
Elhunyt1961. február 20. (72 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
HázastársaBalázs Sándor
GyermekeiH. Balázs Éva
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Első műveMari néni (regény, 1920)
A Wikimédia Commons tartalmaz Beczássy Judit témájú médiaállományokat.

Beczássy Judit (Szeged, 1888. szeptember 20. – Budapest, 1961. február 20.) magyar tanár, író. Balázs Sándor felesége.

Élete

Tanítónői képesítést szerzett Szabadkán. Ezután Székelyudvarhelyen volt tanár. 1916-ban a fővárosba költözött.

Költészete

Az első világháború utáni társadalom, különösen a polgárság hű ábrázolója; ugyanakkor megrendítő képet rajzolt a falu szegénységéről is. Első, sikeres regénye a Mari néni (1920). Nagy elismerést váltott ki Tóth Eszter élete és halála (1921), valamint a Medve (1922) című regénye. A második világháború után elbeszéléseket és ifjúsági műveket írt.

Művei

  • Mari néni (regény, 1920)
  • Tóth Eszter élete és halála (regény, 1921)
  • Medve (regény, 1922)
  • Terebélyes nagyfa (regény, 1930)
  • A menekültek (regény, 1933)
  • Mindenért fizetni kell (regény, 1937)
  • Rózsadomb (elbeszélőkötet, 1954)
  • Marika (regény, 1955)
  • A szőke meg a barna királyfi (1958)
  • Egyszer vagyok fiatal (regény, 1958)
  • Pincelakók (regény, 1958)
  • Piri (regény, 1961)

Források

Külső hivatkozások