Balázs Sándor (író, 1883–1982)

Mai cikkünkben a Balázs Sándor (író, 1883–1982) témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Balázs Sándor (író, 1883–1982), akár személyes, akár társadalmi, akár szakmai szinten, jelentős hatással van életünkre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Balázs Sándor (író, 1883–1982) különböző aspektusait, elemezve annak következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Balázs Sándor (író, 1883–1982) hogyan fejlődött az idők során, és milyen jelentőséggel bír ma. Egy holisztikus megközelítés révén igyekszünk jobban megérteni a Balázs Sándor (író, 1883–1982)-et és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet tudjon meg a Balázs Sándor (író, 1883–1982)-ről és annak fontosságáról jelenlegi valóságunkban!

Ez a szócikk az 1883-ban született íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Balázs Sándor (egyértelműsítő lap).
Balázs Sándor
SzületettBalázs Sándor
1883. szeptember 17.[1]
Nagygeresd
Elhunyt1982. április 25. (98 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaBeczássy Judit
GyermekeiH. Balázs Éva
Foglalkozásatanár, író
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SírhelyeFarkasréti temető (31-2-26)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Sándor témájú médiaállományokat.

Balázs Sándor (Nagygeresd, 1883. szeptember 17. – Budapest, 1982. április 25.) magyartanár, színműíró és ifjúsági író. Felesége Beczássy Judit írónő. Leánya H. Balázs Éva történész.

Életpályája

Az első elbeszélése 1897-ben jelent meg a Képes Családi Lapokban. Egyetemi tanulmányait 1906-ban fejezte be a budapesti tudományegyetem latin-magyar szakán. Szentgotthárdon, Székelyudvarhelyen, majd a budapesti Werbőczy Gimnáziumban tanított, ő vizsgáztatta magyar nyelv és irodalomból a magántanulóként érettségiző József Attilát.

Költészete

Kezdetben történelmi drámáival aratott nagy sikert, így három alkalommal is ő nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia száz arannyal járó pályadíját. Színműveit a Nemzeti Színház is játszotta. Első sikerét A feleségünk című színdarabbal aratta. Műveiben a kisvárosi élet finom megfigyelője volt. A második világháború után főként ifjúsági regényeket írt. Írásait A Hét (folyóirat, 1890–1924), a Nyugat (folyóirat) és az Új Idők adta ki.

Művei

  • A feleségünk (színdarab, 1914)
  • Mátyás után (három egyfelvonásos, 1914)
  • Kisváros (elbeszélések, 1920)
  • Álarcosok (színdarab, 1921)
  • A függöny legördül (elbeszélések, 1921)
  • Öreg tekintetes (színdarab, Nemzeti Színház: 1933; Gárdonyi Géza regénye alapján)
  • Mindenki lépik egyet (vígjáték, Magyar Színház: 1935; Mikszáth Kálmán novellája nyomán]
  • Bikfic tanár úr (színdarab, 1936)
  • A Bakó-lányok (novella, 1949)
  • Az öregbéres (színdarab, 1953)
  • Darázsfészek (vígjáték, Szabó Pál (író)val, 1954)
  • Élve vagy halva! (novella, 1957)
  • Az idegen pénz (novela, 1958)
  • Érettségi után (színdarab, 1958)
  • Trézsi néni kosztosai (ifjúsági regény, 1960)
  • Nőgyűlölő (színdarab, 1962)
  • Tanári notesz és más történetek (novella, 1963)
  • Reng a föld Itáliában. Spartacus élete és kora (életrajzi regény, 1964)
  • Hannibál a kapuk előtt (életrajzi regény, 1967)
  • A tünemény (tárcák, elbeszélések, 1968)
  • Most nevess, Ibolyka! (humoreszkek, karcolatok, 1971)
  • A győzhetetlen Caesar (regény, 1972)

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00722.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források