Batáviai Köztársaság
Ebben a cikkben a Batáviai Köztársaság témájával foglalkozunk különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a kérdésről. Ezen a vonalon fogjuk feltárni a Batáviai Köztársaság különböző aspektusait, elemezve hatását különböző területeken, és mélyen átgondoljuk jelentését és relevanciáját a jelenlegi kontextusban. A keletkezésétől a fejlődéséig, a társadalomra gyakorolt hatásán és más releváns témákkal való kapcsolatán keresztül ez a cikk átfogó és gazdagító módon kíván hozzájárulni a Batáviai Köztársaság megismeréséhez és megértéséhez.
| Batáviai Köztársaság | |||
Bataafse Republiek (hollandul) 1795 – 1806 | |||
| |||
 | |||
| Mottó: Liberté, Égalité, Fraternité (Szabadság, egyenlőség, testvériség) Nemzeti himnusz: La Marseillaise | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Hága | ||
| Államvallás | |||
| Kormányzat | |||
| Államforma | egységes köztársaság | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batáviai Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
A Batáviai Köztársaság (hollandul: Bataafse Republiek, franciául: République Batave) a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársaságának utódállamaként jött létre 1795. január 19-én, a francia forradalom idején, és 1806. június 5-éig, Louis Bonaparte trónra lépéséig állt fenn. 1801 októberétől az állam hivatalos megnevezése Batáviai Nemzetközösség (hollandul: Bataafs Gemenebest) lett. Az állam neve a germán népek egyikére, a korábban egész Németalföld területén megtalálható batáv törzsekre utal.[1]
Törteleme
1795 elején a forradalmi Franciaország katonai csapatainak beavatkozása az Egyesült Tartományok bukásához és V. Vilmos orániai herceg, az ország helytartójának Angliába való meneküléséhez vezetett. Az újonnan kikiáltott Köztársaság a holland lakosság széles körű támogatását élvezte, és egy valódi népi forradalom szüleménye volt, amit a francia forradalmi erők fegyvereikkel támogattak. Az országban végbemenő politikai, gazdasági és társadalmi hatások tartósnak bizonyultak Hollandia történelmére nézve: a korábbi állam konföderációs struktúráját végleg felváltotta egy központosított államszervezet. Egyúttal ekkor fogadták el az ország történetének első, valóban demokratikus alkotmányát.
Bár Batávia volt a franciák első „leányköztársasága”, ugyanakkor az ország egymást követő kormányai igyekeztek fenntartani bizonyos fokú függetlenséget a francia érdekekkel szemben. A viszonylag rövid életű Batáviai Köztársaság bukását végül az okozta, hogy az időközben hatalomra került I. Napóleon francia császár nem volt megelégedve Rutger Jan Schimmelpenninck rendszerével, így saját öccsét, Louis Bonapartét emelte hatalomra, mint Hollandia királyát. Később, mivel Lajos szintén a holland érdekek mellett állt ki, az ország 1810-ben végleg a Francia Császárság részévé vált.
Départementek
| Németalföld történelme | ||||
|---|---|---|---|---|
| Belgium | Hollandia | Luxembourg | ||
| A Karoling-dinasztia birodalma 800–843 között | ||||
| Lotaringia 843–977 között | ||||
| A feudális kor 10–14. század. Lásd még: | ||||
 Liège-i Püspökség 985–1790 + Stavelot-Malmedy Fejedelemség + Bouilloni Fejedelemség 985–1795 között | ||||
 Burgundi Hercegség |
Luxemburgi Hercegség 1441-től Burgundia része | |||
| 1384/1473–1482 | ||||
 Tizenhét Tartomány1482–1556 | ||||
| Spanyol-Németalföld |  Egyesült Holland Tartományok 1581–1795 |
1581–1713 | ||
Osztrák-Németalföld |
1713–1790 | |||
 Belgiumi Egyesült Államok |
1790 | |||
| Osztrák-Németalföld | 1790–1794 | |||
 Francia forradalom – az első köztársaság |
Batáviai Köztársaság 1795–1806 |
1795–1804 | ||
Franciaország – az első császárság |
1804–1815 | |||
| Hollandi Királyság 1806–1810 | ||||
 Egyesült Holland Királyság 1815–1830 |
 Luxemburgi Nagyhercegség (1890-ig perszonálunióban a Holland Királysággal) | |||
 Belga Királyság 1830-tól |
Holland királyság 1830-tól | |||
A Batavian Köztársaság 1798-ban nyolc départementre oszlik:[2][3]
| Département | Székhely | Fő (1798-ban) |
|---|---|---|
| Ems | Leeuwarden | 244.495 |
| Alte IJssel | Zwolle | 237.788 |
| Rhein | Arnhem | 242.516 |
| Amstel | Amszterdam | 238.431 |
| Texel | Alkmaar | 240.384 |
| Delft | Delft | 239.488 |
| Dommel | ’s-Hertogenbosch | 222.479 |
| Schelde en Maas | Middelburg | 217.282 |
Források
Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 350. o. ISBN 963-05-6821-7
Jegyzetek
- ↑ Kikiáltják a Batáviai Köztársaságot (magyar nyelven) (html). Múlt-kor, 2004. május 21.
- ↑ A Batavian Köztársaság alkotmányos törvénye 1798 április 23-tól, 14. oldal (Google Books)
- ↑ Carl von Rotteck: Allgemeine politische Annalen, 7. kötet, Cotta’sche Buchhandlung, 1831, 101. oldal (Google Books)
