Konföderáció

A konföderáció államjogi értelemben szuverén államok vagy közösségek olyan együttműködő csoportja, melynek tagjai megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat, nem hoznak létre új, a tagállamok felett álló állami szervezetet, csak közös, illetve közössé tett ügyeik intézésére létesítenek közös szervezet(ek)et. Felső szerveik döntéseiket rendszerint egyhangúlag hozzák meg.^[1]

A konföderáció a történelem során gyakran átmenetként szolgált a szorosabb állami egység, a föderáció irányában. Más esetekben a konföderáció szétesett, mielőtt az együttműködés tovább mélyülhetett volna. Ilyen volt az arab egységtörekvések jegyében létrejött Egyesült Arab Államok. A föderációból a teljes függetlenség felé vezető úton is létrejöhettek konföderációs jellegű szervezetek, mint a Független Államok Közössége a volt Szovjetunió tagállamainak egy részéből.

A gyarmatbirodalmak bomlása során, a teljes függetlenség felé vezető úton is állomás lehetett a konföderáció, mint a Brit Birodalom széthullása után a Nemzetközösség, vagy a volt francia gyarmatok egy részéből alakult Francia Közösség, ami az 1960-as évekig működött.^[1]

Ennek a szakasznak egy része vagy egésze lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

• A Rákóczi-szabadságharc idején, lengyel mintára, a szécsényi konföderáció oklevelével létrehozott konföderáció (1705)

Az alábbiak közül némelyik perszonálunió volt, de konföderációs jellege miatt ide is sorolható.

• Irokéz Konföderáció (1090-jelen)
• Az Aragón Korona országai (1137–1716)
• Lengyel–Litván Unió (Unia polsko-litewska) (perszonálunió 1447–1492, illetve 1501–1569 között, (külön kormányzat, haderő, kincstár, törvénykezés, államhatár; közös uralkodó, országgyűlés és pénznem)
• Lublini unió (1569–1795): a Lengyel Korona és a Litván Nagyfejedelemség Köztársaságának konföderációja, Lengyelország harmadik felosztásáig állt fenn.
• Egyéb lengyelországi történelmi szövetségek
  • Varsói konföderáció (1573): a vallásszabadságon alapuló lengyel–litván unió alapokmánya (konfederacja warszawska).
  • Varsói Konföderáció (1704): a nagy északi háború idején a XII. Károly svéd királyhoz hű nemesek szövetsége (konfederacja warszawska).
  • Sandomierzi Konföderáció (1704): a nagy északi háború idején a I. Frigyes Ágost szász választófejedelemhez (Erős Ágosthoz) hű nemesek szövetsége (konfederacja sandomierska).
  • Dzikówi konföderáció (1734): a lengyel örökösödési háborúban Stanisław Leszczyński királyhoz hű nemesek szövetsége (konfederację dzikowską)
• Svájc (1291–1848), hivatalosan Svájci Államszövetség
• Egyesült Tartományok: a hét egyesült holland tartomány köztársasága (1581-1795)
• Írországi konföderáció (1641-1649)
• Új Angliai Konföderáció (1643–1684)
• Amerikai Egyesült Államok a konföderációs cikkelyek idején (1781–1789)
• Amerikai Konföderációs Államok, (1861–1865)
• Aro Konföderáció, (1690 -1902), a mai Nigéria, Kamerun és Egyenlítői-Guinea
• Afrikai Államok Uniója (1961–1963, Mali+Ghána+Guinea)
• Szenegambia (1982–1989, Szenegál+Gambia)
• Hanza-szövetség
• Új-Granadai Egyesült Tartományok (1810–1816), a mai Kolumbia)
• Póhatan Konföderáció
• Spanyol Karlista Államok (1872–1876)
• Szerbia és Montenegró (2003–2006)
• Egyesült Arab Köztársaság (de-facto konföderáció; 1958–1961, Egyiptom+Szíria; 1963, Egyiptom+Szíria+Irak)
• Arab Föderáció (de-facto konföderáció; 1958, (Irak+Jordánia)
• Arab Köztársaságok Szövetsége (de-facto konföderáció; 1972, Egyiptom+Szíria+Líbia)
• Arab Iszlám Köztársaság (de-facto konföderáció; 1974, Líbia+Tunézia)
• Peru-Bolíviai Konföderáció (1836–1839)
• Kalmari unió (konföderációs perszonálunió; 1397–1523, Dánia+Svédország+Norvégia)
• Dánia–Norvégia (konföderációs perszonálunió; 1536–1814)
• Svédország–Norvégia perszonáluniója (konföderációs perszonálunió; 1814–1905)
• Közép-Amerikai Konföderáció (1842–1844, El Salvador+Guatemala+Honduras+Nicaragua)
• Equatori Konföderáció (1824) - Északkelet-Brazíliában
• Német egyesítések a Német-római Birodalom után
  • Rajnai Szövetség (1806) (1806–1813)
  • Német Szövetség (1815–1866)
  • Észak-német Szövetség (1866–1871), ebből alakult 1871-ben a Német Császárság

• ↑ Vilpollex: Bognár Károly (szerk): Világpolitikai kislexikon. 2. Budapest: Kossuth. 1978. ISBN 963 09 1213 9