Napjainkban a Baltimore-i metró számos területen gyakran megvitatott és elemzett téma. Relevanciája vitathatatlan, hiszen nemcsak az emberek mindennapi életére, hanem globális szinten politikai, gazdasági és társadalmi szempontokra is kihat. Számos vélemény és álláspont született a Baltimore-i metró körül, ami jól mutatja ennek a kérdésnek a bonyolultságát és fontosságát a mai társadalomban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Baltimore-i metró-et és annak következményeit, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést adjunk erről a kérdésről.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Baltimore-i metró | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Adatok | |
Ország | ![]() |
Helyszín | Baltimore |
Típus | metró |
Átadás | 1983. november 21. |
Éves forgalom |
|
Üzemeltető | |
Üzemeltető | Maryland Transit Administration |
Tulajdonos | Maryland Transit Administration |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
A Baltimore-i metró weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Baltimore-i metró témájú médiaállományokat. | |
A baltimore-i metró (angolul: Baltimore Metro Subway) Baltimore metróhálózata.
1965-ben javaslatot tettek a metrórendszer létrehozására a teljes 6 vonalból álló agglomerációra, összesen 114 km hosszúságban, a központban körszakasszal. 1971-1972-ben az építkezés magas költsége miatt rövidített tervet fogadtak el csak az elsődleges két, 45 km összhosszúságú vonalra (északnyugatra, valamint délre, a Baltimore–Washington nemzetközi repülőtérig). 1975-ben a déli vonalat kizárták az első ütemből, 1976-ban pedig megkezdődött egy vonal építése. 1983. november 21-én nyitották meg az első, 12,2 km hosszú szakaszt, 1987-ben a második szakaszt 9,8 km-rel, 1994-ben a harmadik szakaszt, amelynek hossza 2,5 km. Az építési költség 1,392 milliárd dollár volt.