Bagulalok
Ez a cikk a Bagulalok fontosságával foglalkozik a mindennapi élet különböző területein, legyen szó a munkáról, a magánéletről vagy a társadalmi szféráról. A Bagulalok alapvető szerepet játszik döntéseinkben, hozzáállásunkban és viselkedésünkben, közvetlenül vagy közvetve befolyásolva a körülöttünk lévő világról alkotott képünket. A történelem során a Bagulalok tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt, felkeltve a filozófusok, tudósok, szociológusok és akadémikusok érdeklődését a különböző tudományterületeken. Ebben az értelemben fontos feltárni a Bagulalok sokrétű aspektusát és a jelenkori társadalomra gyakorolt hatását, valamint azokat a lehetséges jövőbeli következményeket, amelyek a folyamatos fejlődéséből fakadhatnak.
| Bagulalok | |
| Teljes lélekszám | |
| 5000 (2000) | |
| Régiók | |
| Dagesztán (Oroszország) |
A bagulalok vagy bagvalik, kvanadák, kvanadik (önelnevezésük багвал / bagval, багвалал / bagvalal) a Kaukázusban, Oroszország, azon belül a Dagesztáni Köztársaság déli részén, az Andi folyó mellékén élő, szunnita muszlim vallású kis avar népcsoport. Számuk mindössze 5 ezer főre tehető (2000), Cumandin és Ahvah kerület hat településén élnek.
Nyelvük
Nyelvük, az írásbeliséggel nem rendelkező és csak az otthonokban beszélt, a kaukázusi nyelvek nah-dagesztáni, annak is dagesztáni ágához tartozó bagulal nyelv.
Történetük
Az állattartással foglalkozó bagulalok a 16–18. században az Avar Kánság fennhatósága alá tartoztak, később sajátos politikai-katonai egységekbe (kjoki-abi) szerveződtek, s a szomszédos népekkel harcoltak a legelők birtoklásáért.
Források
- James Stuart Olson, An Ethnohistorical Dictionary of the Russian and Soviet Empires, Greenwood Press, 1994. 77.
