Bíró Ferenc (irodalomtörténész)

A következő cikkben tovább kutatjuk a Bíró Ferenc (irodalomtörténész)-et, amely témát emberek millióinak figyelmébe ajánljuk szerte a világon. A Bíró Ferenc (irodalomtörténész) eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vita tárgyát képezte és lenyűgözte az évek során. Mélyreható elemzéseken és kiterjedt kutatásokon keresztül megvizsgáljuk a Bíró Ferenc (irodalomtörténész) különböző aspektusait és hatását a politikától a populáris kultúráig a különböző területeken. Ez a cikk átfogó és szemléletes képet kíván adni a Bíró Ferenc (irodalomtörténész)-re és annak fontosságára a mai világban.

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bíró Ferenc (egyértelműsítő lap).
Bíró Ferenc
A magyarországi irodalmak története – új irodalomtörténeti kézikönyv 1. kötetének szerkezeti koncepciójának műhelyvitáján (a háttérben Heltai János)
A magyarországi irodalmak története – új irodalomtörténeti kézikönyv 1. kötetének szerkezeti koncepciójának műhelyvitáján (a háttérben Heltai János)
Született1937. február 5.[1]
Szentes
Elhunyt2024. március 4. (87 évesen)[2]
Állampolgárságamagyar[3]
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • egyetemi oktató
  • irodalomtudós
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Szakterület
Tudományos fokozat
  • az irodalomtudományok kandidátusa (1974)
  • az irodalomtudományok doktora (1991)

Bíró Ferenc (Szentes, 1937. február 5. – 2024. március 4.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Életpályája

Szülei Bíró Ferenc és Kelemen Ilona. Középiskolai tanulmányait a Horváth Mihály Gimnáziumban végezte el. 1955-1960 között a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának magyar-francia szakos hallgatója volt.

1956-tól Eötvös-kollégista volt. 1960-1961 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének ösztöndíjasa volt. 1961-1963 között Szegeden egyetemi tanársegédként dolgozott. 1963-1969 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. 1969-1972 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének aspiránsa, 1972-1994 között főmunkatársa és tudományos tanácsadója volt. 1980-1985 között az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője, az Irodalomtörténet szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-2007 között az ELTE BTK tanára volt. 1992-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia textológiai munkabizottság elnöke, valamint a Doktori Tanács irodalomtudományi szakbizottságának tagja volt. 1994-1998 között a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán a felvilágosodás és romantika irodalmának tanszékvezető egyetemi tanára volt. 1994-2000 között a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője, az Irodalomtudományi Bizottság tagja volt. 1994-2002 között a 18.-19. századi magyar irodalomtörténet tanszékvezető egyetemi tanára volt. 2007 óta professzor emeritus.

Kutatási területe a felvilágosodáskori és reformkori magyar irodalom. A Bessenyei György kritikai kiadás sorozat-szerkesztője.

Magánélete

1961-ben házasságot kötött Vas Odette-tel. Egy fiuk született; Péter (1964).

Művei

  • A fiatal Bessenyei és íróbarátai (1976)
  • Les Lumières en Pologne et en Hongrie (szerkesztette Hopp Lajossal, Zofia Sinkóval, 1988)
  • A felvilágosodás korának magyar irodalma (1994)
  • A felvilágosodás korának magyar irodalma; 3. jav., bőv. kiad.; Balassi, Budapest, 1998
  • Katona József. Monográfia (2002)
  • Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből (szerkesztette, 2005)
  • A legnagyobb pennaháború. Kazinczy Ferenc és a nyelvkérdés (2010)
  • A nemzethalál árnya a XVIII. századvég és a XIX. századelő magyar irodalmában (2012)

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. ↑ https://abtk.hu/rolunk/in-memoriam/3488-biro-ferenc-1937-2024
  3. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  4. ↑ a b Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2024. április 7.)
  5. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2018. szeptember 15.)

Források

További információk