Eötvös József-koszorú

A modern világban a Eötvös József-koszorú egyre fontosabbá vált a kortárs társadalomban. Akár a kultúrára, a technológiai fejlődésre, a politikára vagy bármely más területre gyakorolt ​​hatása miatt, a Eötvös József-koszorú ma széles körű érdeklődés és vita tárgyává vált. A Eötvös József-koszorú eredetétől az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatásáig tudományos tanulmányok, kritikai elemzések és még viták tárgya is volt. Ebben a cikkben a Eötvös József-koszorú-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát és hatókörét különböző összefüggésekben.

Az Eötvös József-koszorú az Eötvös József íróról elnevezett egyik elismerés. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az 1992. decemberi rendkívüli Közgyűlés határozatának nyomán 1/1993. számú határozatával a kiemelkedő tudományos életmű elismerésére „Eötvös József Koszorú” elnevezéssel kitüntetést alapított, amely díszoklevélből, ezüstéremből és jelvényből áll. A kitüntetett személy jogosult a „Laureatus Academiae” vagy „Laureata Academiae” cím használatára.[1]

Díjazottak

2023[2]

">szerkesztés]

2020

  • Hegedűs István, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa [3]
  • Nagy Géza, a kémiai tudomány doktora, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar professor emeritusa
  • Nagy Imre, az MTA doktora, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi professor emeritusa
  • Neményi Mária, az MTA doktora
  • Szabad János, a biológiai tudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa
  • Szenci Ottó, az MTA doktora, az Állatorvostudományi Egyetem professor emeritusa
  • Szőkefalvi-Nagy Zoltán, a fizikai tudomány doktora, a WIGNER Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet kutató professor emeritusa[4]

2015

[5]

2014

[6]

2013

[7]

2012

[8]

2011

[9]

2010

[10]

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

Jegyzetek

Források

További információk