A mai cikkben megvizsgáljuk, hogy a Bernáth Gábor milyen hatással volt társadalmunkra. Megjelenése óta a Bernáth Gábor emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, nagy vitát és érdeklődést váltva ki. A Bernáth Gábor eredetétől napjainkig kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, különböző területeken befolyásolva az eseményeket, trendeket és döntéseket. Ebben a cikkben közelebbről megvizsgáljuk, hogyan formálta a Bernáth Gábor kultúránkat, és hogyan játszik továbbra is döntő szerepet mindennapi életünkben.
Bernáth Gábor | |
![]() | |
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből | |
Született | Bernáth Gábor 1933. szeptember 19. Kunszentmiklós |
Elhunyt | 2009. október 1. (76 évesen) Szeged |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | vegyész, egyetemi tanár |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bernáth Gábor témájú médiaállományokat. | |
Bernáth Gábor (Kunszentmiklós, 1933. szeptember 19. – Szeged, 2009. október 1.) Széchenyi-díjas magyar kémikus, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora.
Kutatási területe: Telített heterociklusok szintézise és sztereokémiája. Szintetikus gyógyszerkémia. Aliciklusos 1,2-diszubsztituált 1,3-difunkciós vegyületek szintézise és reakciómechanizmus vizsgálata.
1952-ben érettségizett Kunszentmiklóson a Damjanich János Gimnáziumban, majd 1957-ben diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen vegyészként. 1957-1979 között a Szerves Kémia Tanszéken dolgozott. 1962-ben szerezte meg egyetemi doktori címét. 1967-ben a Szerves Kémia Tanszéken a kémia tudomány kandidátusa lett. 1974-ben szerezte meg a kémia tudományok doktori fokozatát. 1977-ben professzorrá nevezték ki a JATE-n. 1979-ben tanszékvezető egyetemi tanár lett a Gyógyszerkémiai Intézetben 1998-ig. 1998-2003 között egyetemi tanár volt.
1999-2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült. 1999. január 1-jétől 2003. december 31-éig az MTA és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem[1] együttműködésében szervezett Heterociklikus Kutatócsoportot vezette.
Több alkalommal volt vendégkutató, ill. vendégprofesszor külföldi kutatóintézetekben és egyetemeken, pl. 1968-1969-ben egy évig Ottawában a National Research Council of Canada ösztöndíjasa, 1992-ben és 1993-ban Finnországban a Turkui Egyetem vendégprofesszora, rövidebb ideig vendégprofesszor Franciaországban és Skóciában (részletes életrajza elérhető alább, a Külső hivatkozásoknál).
Sokan nem tudják, de két gyermeke született, mind a ketten tudományos pályát választottak és saját területükön doktoráltak.
2003-ban vonult nyugdíjba, ekkor emeritálták. 2009. október 1-jén hunyt el, október 8-án az Újszegedi temetőben helyezték örök nyugalomra.
A telített heterociklusos kémia, sztereokémia és gyógyszerkutatás terén nemzetközi hírnevet szerzett. 23 szabadalma van. A gyógyszerkémia oktatását korszerűvé tette. Tudományos közleményeit első alkalommal mindig idegen, főleg angol nyelven publikálta.
365 idegen nyelvű eredeti és 25 összefoglaló közlemény és/vagy könyvfejezet többségében vezető tudományos szakfolyóiratokban, pl. Nature 189, 304-305, valamint több mint 100 magyar nyelvű közlemény. Utóbbiak jelentős része az először idegen nyelven közölt dolgozatok magyar nyelvű változata, vagy több idegen nyelvű közlemény összefoglalása.
Több mint 300 tudományos előadás konferenciákon, ill. meghívásra egyetemeken külföldön, így: Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Amerikai Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Hollandia, Hongkong, Irán, Izrael, Japán (az 1981-2001. időszakban tett 8 út alkalmával számos előadás), Jugoszlávia, Kína, Koreai Köztársaság, Lengyelország, Nagy-Britannia, Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia, Szovjetunió, Tajvan. Több mint 40 idegen nyelvű előadás hazai nemzetközi konferenciákon és több mint 200 egyéb hazai tudományos előadás.
Részletes munkássága, válogatott tudományos közleményeinek és előadásainak listája elérhető alább, a Külső hivatkozások c. résznél.