Béládi Miklós

A mai világban a Béládi Miklós állandó érdeklődés és vita téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Béládi Miklós vezető szerepet kapott a modern társadalomban. Akár a politika, akár a kultúra, a tudomány vagy a történelem területén, a Béládi Miklós jelentősen befolyásolta az emberek életét szerte a világon. Emiatt elengedhetetlen, hogy mélyebben elmélyüljünk a Béládi Miklós tanulmányozásában és elemzésében, annak érdekében, hogy megértsük befolyását és hatását a mindennapi élet különböző aspektusaira. Ebben a cikkben a Béládi Miklós-hez és annak mai relevanciájához kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, hogy átfogó képet adjunk erről a nagyon fontos témáról.

Béládi Miklós
Született1928. március 23.[1]
Békés
Elhunyt1983. október 29. (55 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • irodalomkritikus
  • egyetemi oktató
IskoláiDebreceni Tudományegyetem (–1951)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (24/3-1-42)[3][4]

Béládi Miklós (Békés, 1928. március 23. – Budapest, 1983. október 29.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az MTA aspiránsa.

Életpályája

Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, ahol 1946-ban érettségizett. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte magyar-történelem-francia szakon. 1951-1952 között Hajdúböszörményben volt tanár. Ezután az ELTE-n végzett kutatómunkákat. 1955-től tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, 1968-tól a Magyar Írók Szövetségének. 1956-1957 között, valamint 1960-1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében dolgozott. 1957-1960 között a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. 1963-1972 között belső munkatársként dolgozott a Kritika folyóiratnál. 1971 és 1974 között Csatári Dániellel együtt ő irányította A szomszédos népek magyarságával való kulturális kapcsolatok komplex vizsgálata című középtávú kutatási témát. 1977-től a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság főtitkár-helyettese volt. 1979-től a Hungarológiai Értesítő felelős szerkesztője, 1982-től főszerkesztője volt. 1981-1983 közt a Literatura felelős szerkesztője.

Munkássága

Kutatási területe a 20. századi magyar irodalom. A népi írók mozgalmának, Németh László és Illyés Gyula munkásságának több tanulmányt szentelt. Szorgalmazta az avantgárd eredményinek ismertetését is. Esztétikai ítéleteiben értékőrző konzervativizmus vezette, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a formabontó irodalmi jelenségekben is meglássa az értéket. A határon túli magyar kulturális élet tudományos feldolgozásának, a kapcsolatok kiépítésének egyik úttörője volt. Jelentős szerepe volt a nyugaton élő magyar írók munkásságának felkutatásában, ismertetésében.

Művei

  • Béládi Miklós–Czine Mihály–Pálmai Kálmán: A mai magyar líráról. Arcképvázlatok élő magyar költőkről. Az 1965. évi Költészet Napjára; Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Bp., 1965
  • Érintkezési pontok; Szépirodalmi, Bp., 1974
  • A magyar irodalom története 1945-1975. Irodalmi élet és irodalomkritika; szerk. Béládi Miklós; Akadémiai, Bp., 1981
  • Vándorének. Nyugat-európai és tengerentúli magyar költők; vál., szerk., utószó, jegyz. Béládi Miklós; Szépirodalmi, Bp., 1981
  • Történelmi jelen idő. Beszélgetések a magyar irodalom legújabb fejezeteiről; szerk. és bev. Béládi Miklós, rádiós szerk. Kulcsár Katalin; RTV-Minerva–Közgazdasági és Jogi, Bp., 1981
  • A magyar irodalom története, 1945-1975. I. Irodalmi élet és irodalomkritika; szerk. Béládi Miklós; Akadémiai, Bp., 1981
  • Az értelem-alapító.Négy írás Németh Lászlóról; Új Aurora, Békéscsaba, 1982 (Új Aurora füzetek)
  • A magyar irodalom története 1945-1975. IV. A határon túli magyar irodalom; szerk. Béládi Miklós; Akadémiai, Bp., 1982
  • Mai magyar elbeszélők; vál., szerk., jegyz. Béládi Miklós és B. Hajtó Zsófia; Móra, Bp., 1983 (Diákkönyvtár)
  • Válaszutak; Szépirodalmi, Bp., 1983
  • A magyar vers. Az I. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. 1981. augusztus 10-14.; szerk. Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit; Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Bp., 1985
  • Értékváltozások; szöveggond. B. Hajtó Zsófia; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • A magyar irodalom története 1945-1975. II/1-2. A költészet; szerk. Béládi Miklós, Akadémiai, Bp., 1986
  • Béládi Miklós–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után; bibliogr. B. Hajtó Zsófia; Gondolat, Bp., 1986
  • Arcképvázlatok. Szubjektív válogatás a szerzőnek a Magyar Rádióban 1967-1980 között elhangzott könyvismertetéseiből; Békéscsaba, Új Aurora, 1987 (Új Aurora füzetek)
  • Illyés Gyula; Kozmosz Könyvek, Bp., 1987 (Az én világom)
  • Jelzés a világba. A magyar irodalmi avantgarde válogatott dokumentumai; vál., szerk. Béládi Miklós és Pomogáts Béla; Magvető, Bp., 1988
  • A magyar irodalom története 1945-1975. III/1. A próza; szerk. Béládi Miklós, Rónay László; Akadémiai, Bp., 1990
  • A magyar irodalom története 1945-1975. III/2. A próza és a dráma; szerk. Béládi Miklós, Rónay László; Akadémiai, Bp., 1990
  • A közvetítő kritika. Válogatott tanulmányok; Széphalom, Bp., 1996 (Aranyhal)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

További információk