Bártfay Gyula

Ebben a cikkben a Bártfay Gyula témáját átfogó és elemző szemszögből tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy teljes és részletes képet adjunk erről a kérdésről. A szövegben a Bártfay Gyula-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és történetétől a mai relevanciáig. Hasonlóképpen különböző véleményeket és elméleteket fogunk megvizsgálni a témában, hogy széles és gazdagító perspektívát adjunk az olvasónak a Bártfay Gyula-ről. Ezen kívül konkrét példákat és esettanulmányokat mutatunk be, amelyek segítenek szemléltetni és szemléltetni a Bártfay Gyula hatását különböző területeken. Kétségtelen, hogy a Bártfay Gyula nagyon érdekes és összetett téma, ezért elengedhetetlen, hogy a megérdemelt mélységgel és szigorúsággal foglalkozzunk vele.

Bártfay Gyula
Született1888. szeptember 28.[1][2][3]
Nyitra
Elhunyt1979. augusztus 25. (90 évesen)[1][3]
Pozsony
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBártfay Tibor
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Bártfay Gyula témájú médiaállományokat.

Bártfay Gyula (szlovákul Július Bártfay) (Nyitra, 1888. szeptember 28. – Pozsony, 1979. augusztus 25.) szobrász.

Élete

Az első világháborúban az orosz, majd az olasz fronton harcolt. Mesterének vallotta Finta Sándort.[4] Előbb fafaragóként és műbútorasztalosként dolgozott, majd 1920–1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Ezután Nyitrán élt.

Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – képzeletbeli portrékat készített.

Fia Bártfay Tibor szobrász volt.

Elismerései

Alkotásai

  • Bikszárdy Vince síremléke, Pozsony
    Bikszárdy Vince síremléke, Pozsony
  • Első világháborús emlékmű, Tótmegyer
    Első világháborús emlékmű, Tótmegyer
  • Beethoven
    Beethoven

Jegyzetek

  • Andrej Rišňovský 1967: Egy elfelejtett művészről. A Hét 12/35. (1967. augusztus 27.)
  1. ↑ a b Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  2. ↑ Artists of the World Online (német nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009 DOI:10.1515/AKL.
  3. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. ↑ Mártonvölgyi László 1976: Kultúrtörténeti jegyzetek. Irodalmi Szemle

Források